Történelmi pillanat volt a 2004-es bővítés, amikor 10 új tagállam csatlakozott az unióhoz - mondta Lamberto Dini, volt olasz miniszterelnök a Külügyminisztérium által a Magyarság Házába szervezett konferencián. Hozzátette: ez a bővítési hullám, nyilvánvalóan nagyobb hatással volt a kontinensre, mint Európa legújabb történelmében bármi más.

Az egykori olasz kormányfő úgy látta, hogy ha a kontinens újraegyesítése nem történt volna meg, akkor most Európa szegényebb lenne és polgárai kevesebbet utazhatnának. A fiataloknak ez természetesnek tűnhet, ám hatalmas munka áll mögötte. Egy olyan unióra van szükségünk, ami valóban egy nemzetek fölötti demokráciává nőheti ki magát, és amelyben biztosíthatjuk a szabadság és az emberi jogok tiszteletét - hangsúlyozta Lamberto Dini.

Mikulas Dzurinda, volt szlovák miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy bár nem maga a paradicsom, ám mindenféle problémák és kihívások ellenére nincs jobb alternatíva a tagállamok polgárai számára, ami a jövőbe mutatna, és mindezt a lakosság is érzékeli. Európa ma a bővítési fáradságot érzékeli, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a közösségnek késznek kell lennie arra is, hogy befogadja azokat az országokat, amelyek csatlakozni akarnak hozzá - húzta alá a volt kormányfő.

Guido Westerwelle, volt német külügyminiszter úgy vélte, hogy a 10 évvel ezelőtti bővítési döntés jelentette a mai értelemben vett Európai Unió megszületését. A közösség pedig az euroszkeptikus hangok ellenére is sikertörténet. A volt tárcavezető hangsúlyozta, hogy az unió már nagyon jó a bővítés témájában, ám nem elég jó a mélyítésben. Tehát nemcsak több Európára, hanem mélyebb Európára is szükségünk van.

Guido Westerwelle szerint újra kell építeni több uniós struktúrát, például a jövőben nyilvánvalóan nem tud majd működni a 28 biztossal, kvázi miniszterrel működő rendszer. Ha van egy kis szerencsénk, akkor a gazdasági válság nagyját magunk mögött hagytuk, ám a politikai válság, az európai vezetés-kormányzás igazi tesztje még előttünk áll - utalt a volt külügyminiszter a tagállamokban közelgő idei választásokra.

Hubert Védrine, volt francia külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaország mindig pozitívan viszonyult minden bővítési hullámhoz. Közép-Európát is mindig támogattuk, annak ellenére, hogy napvilágot láttak esetleg félreértésre okot adó megnyilvánulások - fogalmazott a volt tárcavezető.

Hubert Vérdin kitért arra is, hogy a francia közvélemény ma nem támogatja az új bővítést, Franciaország ugyanis nem akar több Európát, ha ez kevesebb Franciaországgal jár. Ám Európával kapcsolatban több félreértés is él Franciaországban, így nagy szükség lenne rá, hogy a politikusok több ügyben is tiszta vizet öntsenek a pohárba - tette hozzá a volt francia külügyminiszter.