A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szervezett Idősek a családban című rendezvényen a helyettes államtitkár a most lezárult kormányzati ciklus családokat érintő intézkedéseit felidézve azt mondta, céljuk volt az is, hogy az idősödéssel jelentkező problémák megoldásának első, természetes közege a család legyen.

Fülöp Attila ugyanakkor hozzátette, természetesen szükség van a szociális intézményrendszerekre is azokban az esetekben, amikor a családon belül nem lehet megoldani bizonyos problémákat.

A KSH - kétévente rendezett - konferenciáján a demográfiai folyamatokat vizsgálták; az előadók arról beszéltek, hogy a csökkenő gyermekszám és az egyre hosszabb élettartam miatt középpontba kerül az idősödés témája, és ez egyre több - a nyugdíjazást és a szociális, egészségügyi ellátórendszert is érintő - kérdést vet fel.

Fülöp Attila az idősödőket - és közvetve a családokat is - érintő intézkedések között említette a "nők 40" programot. Arról beszélt, ez a program, amellett, hogy nyugdíjat biztosít a négy évtizedet munkában töltött nőknek, lehetőséget ad arra is, hogy az így otthon maradó nagymama nagyobb szerepet tudjon vállalni a családban, például otthon tud maradni az unokával, és ezzel akár egy intézményi - bölcsődei - férőhely is szabaddá válhat.

A helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt három évtizedben 800 ezerrel csökkent az ország népessége, és a családszerkezet is nagyon megváltozott; egyre kevesebb gyerek születik, ugyanakkor egyre hosszabb a várható élettartam; így a társadalomban egyre nagyobb számban és arányban élnek idős, illetve idősödő emberek.

Utalt arra is, hogy míg 1980-ban még csak 18 százalékos volt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben kizárólag idős emberek éltek, addig ez az arány 2011-re 27 százalékra emelkedett, miközben a többgenerációs háztartások száma csaknem a felére csökkent ugyanebben az időszakban.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke is arról beszélt, egyre nagyobb az idősödők aránya a népességben, és örvendetes, hogy egyre hosszabb életet élnek az idősek, ugyanakkor - hívta fel a figyelmet - ez olyan strukturális átalakulást okoz a társadalomban, amellyel nem csak kutatóknak kell foglalkozniuk, hanem a politikai döntéshozóknak is.

Azt mondta, a társadalom alkalmazkodó képességét erősíteni kell, így például olyan intézményrendszerekre lehet szükség, amelyek javítani tudják az idősek életkörülményeit, és elősegítik, hogy aktívan, emberhez méltón tölthessék életüket.

Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója arról beszélt, még mindig nagyon magas adó terheli a gyereknevelést, és felvetette azt is, hogy a gyerekvállalást el lehetne számolni a nyugdíjrendszerben.

Azt mondta, bíznak abban, hogy a kormány családpolitikája hosszabb távon meghozza a gyümölcsét, és egyre több gyerek születik majd Magyarországon.

A főigazgató szerint előbb-utóbb európai szinten is őszintén kell beszélni a demográfiai helyzetet is érintő migrációs folyamatról, arról, hogy a szabad munkaerő-áramlás lehetőségével élve a jól képzett fiatalok elvándorolnak a "peremországokból", Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról, miközben például "Németország a demográfiai kataklizmáját a peremországok kontójára fogja megoldani".

Példaként említette, hogy Magyarországról jelenleg 160 orvos dolgozik Svédországban, ez - csak a képzési költségeket számolva - azt jelenti, hogy Magyarország 9 milliárd forinttal "szponzorálja a svéd államháztartást". Szerinte "ezt valamiképpen el kellene számolni, mert ez tartósan működésképtelen" helyzet.