Infostart.hu
eur:
367.57
usd:
334.98
bux:
143768.36
2026. november 18. szerda Jenő

Fülöp Attila: az idősügy nem segélyezési, hanem családpolitikai kérdés

A családok megerősítését célzó intézkedések az idősek érdekét is szolgálják - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten. Fülöp Attila a témában tartott konferencián azt is hangsúlyozta, hogy a kormány alapvetően családpolitikai, nem pedig segélyezési kérdésnek tekinti az idősödőket érintő problémákat, azok megoldását.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által szervezett Idősek a családban című rendezvényen a helyettes államtitkár a most lezárult kormányzati ciklus családokat érintő intézkedéseit felidézve azt mondta, céljuk volt az is, hogy az idősödéssel jelentkező problémák megoldásának első, természetes közege a család legyen.

Fülöp Attila ugyanakkor hozzátette, természetesen szükség van a szociális intézményrendszerekre is azokban az esetekben, amikor a családon belül nem lehet megoldani bizonyos problémákat.

A KSH - kétévente rendezett - konferenciáján a demográfiai folyamatokat vizsgálták; az előadók arról beszéltek, hogy a csökkenő gyermekszám és az egyre hosszabb élettartam miatt középpontba kerül az idősödés témája, és ez egyre több - a nyugdíjazást és a szociális, egészségügyi ellátórendszert is érintő - kérdést vet fel.

Fülöp Attila az idősödőket - és közvetve a családokat is - érintő intézkedések között említette a "nők 40" programot. Arról beszélt, ez a program, amellett, hogy nyugdíjat biztosít a négy évtizedet munkában töltött nőknek, lehetőséget ad arra is, hogy az így otthon maradó nagymama nagyobb szerepet tudjon vállalni a családban, például otthon tud maradni az unokával, és ezzel akár egy intézményi - bölcsődei - férőhely is szabaddá válhat.

A helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt három évtizedben 800 ezerrel csökkent az ország népessége, és a családszerkezet is nagyon megváltozott; egyre kevesebb gyerek születik, ugyanakkor egyre hosszabb a várható élettartam; így a társadalomban egyre nagyobb számban és arányban élnek idős, illetve idősödő emberek.

Utalt arra is, hogy míg 1980-ban még csak 18 százalékos volt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben kizárólag idős emberek éltek, addig ez az arány 2011-re 27 százalékra emelkedett, miközben a többgenerációs háztartások száma csaknem a felére csökkent ugyanebben az időszakban.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke is arról beszélt, egyre nagyobb az idősödők aránya a népességben, és örvendetes, hogy egyre hosszabb életet élnek az idősek, ugyanakkor - hívta fel a figyelmet - ez olyan strukturális átalakulást okoz a társadalomban, amellyel nem csak kutatóknak kell foglalkozniuk, hanem a politikai döntéshozóknak is.

Azt mondta, a társadalom alkalmazkodó képességét erősíteni kell, így például olyan intézményrendszerekre lehet szükség, amelyek javítani tudják az idősek életkörülményeit, és elősegítik, hogy aktívan, emberhez méltón tölthessék életüket.

Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója arról beszélt, még mindig nagyon magas adó terheli a gyereknevelést, és felvetette azt is, hogy a gyerekvállalást el lehetne számolni a nyugdíjrendszerben.

Azt mondta, bíznak abban, hogy a kormány családpolitikája hosszabb távon meghozza a gyümölcsét, és egyre több gyerek születik majd Magyarországon.

A főigazgató szerint előbb-utóbb európai szinten is őszintén kell beszélni a demográfiai helyzetet is érintő migrációs folyamatról, arról, hogy a szabad munkaerő-áramlás lehetőségével élve a jól képzett fiatalok elvándorolnak a "peremországokból", Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról, miközben például "Németország a demográfiai kataklizmáját a peremországok kontójára fogja megoldani".

Példaként említette, hogy Magyarországról jelenleg 160 orvos dolgozik Svédországban, ez - csak a képzési költségeket számolva - azt jelenti, hogy Magyarország 9 milliárd forinttal "szponzorálja a svéd államháztartást". Szerinte "ezt valamiképpen el kellene számolni, mert ez tartósan működésképtelen" helyzet.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×