Elmondta, hogy nagycsütörtök este Erdő Péter az esztergomi bazilikában emlékezik az utolsó vacsorára, a többi püspöki székhelyen pedig az ottani egyházi elöljárók.

Nagycsütörtök estével kezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban, az azt követő vasárnap van húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor Jézus feltámadására emlékeznek.

Nagycsütörtökön emlékeznek a hívek Jézus szenvedésének kezdetére, az utolsó vacsorára. Ezen a napon délelőtt a megyés főpásztorok együtt celebrálják az olajszentelési misét egyházmegyéjük papjaival, a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát.

Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg a katolikus hit szerint az oltáriszentséget, valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg szentelésükkor tett ígéreteiket.

A nagycsütörtök esti szentmise elején szólnak utoljára az orgonák, a templomok csengői és harangjai, amelyek legközelebb a nagyszombati szertartáson szólalnak meg. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust.

A nagycsütörtöki szentmise része a Krisztus tettére való emlékezés: az utolsó vacsorán, szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának lábát, sok miséző pap is így tesz. Az utolsó vacsorára emlékező nagycsütörtöki szentmise végén Krisztus ruháitól való megfosztásának jelképét, az úgynevezett oltárfosztást végzi el a pap: ekkor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét.