Az elnök a Szegedi Ítélőtábla bátmonostori hármas gyilkosság másodfokú eljárását felfüggesztő döntésére reagált. A táblabíróság múlt csütörtökön felfüggesztette a másodfokú eljárást a bátmonostori hármas gyilkosság ügyében, és az Ab-hoz fordult, kérve foglaljon állást, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellentétes-e az emberi jogok európai egyezményének embertelen büntetést tiltó rendelkezésével.

Handó Tünde a Szegedi Törvényszék összbírói értekezletét követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy amikor a bíró a jogot alkalmazza, nem csak a hazai joganyagra kell figyelemmel lennie. Az Európai Unió külön szabályokat, értékeket, elveket határoz meg, és Magyarország részese nemzetközi szerződéseknek is.

Egy bíró szabadságához, a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy az Ab-hoz vagy akár az Európai Unió Bíróságához fordulhat - hangsúlyozta az OBH elnöke.

Ez bizonyítja azt is, az igazságszolgáltatás valóban a harmadik hatalmi ág. A jogalkotó törvényeket, a végrehajtó hatalom közigazgatási határozatot hozhat, de féknek, ellensúlynak ott van a bíróság - fogalmazott az OBH elnöke.

Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2008-ban és 2009-ben történt bátmonostori hármas gyilkossági ügy elsőrendű vádlottjára többszörösen minősített emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt szabott ki életfogytig tartó fegyházbüntetés, kimondva, a férfi nem bocsátható feltételes szabadságra.

A másodfokú eljárásban a férfi védője, Gellér Balázs az eljárás felfüggesztését kérte, azzal az indokkal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezés nemzetközi szerződésbe, a Magyarország által is ratifikált emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az ügyvéd az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy nagy-britanniai (Vinter és társai - Egyesült Királyság) ügyben hozott döntésére hivatkozott.

A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa alaposnak ítélte a védői indítvány. A bíró az indoklásban kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének 3. cikke tiltja a kínzás, a megalázó bánásmód és az embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a magyar jog részévé vált. Az EJEB ítélete pedig az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal kimondta, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró büntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy felháborítónak, a magyar társadalom érdekeivel ellentétesnek tartja azt eljárást felfüggesztő döntést. Azt mondta, egy háromszoros emberölés miatt első fokon tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében a bírónak erre a lépésre, ha igazságot és nem jogot akarna szolgáltatni, nem lenne lehetősége.