A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter emlékeztetett arra: Írország a büntetések kölcsönös elismeréséről szóló uniós kerethatározat elfogadásakor nyilatkozatot tett, amely szerint amennyiben a kerethatározat hatályba lépésének napját megelőzően születik a jogerős ítélet, akkor Írország továbbra is a korábbi jogi eszközöket alkalmazza.

"A mi megítélésünk szerint ha ők visszavonnák ezt a nyilatkozatot, akkor megnyílna a lehetőség" arra, hogy Tobin ír börtönben töltse le a magyar bíróság által kiszabott szabadságvesztést - nyilatkozott újságíróknak Navracsics Tibor.

Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében három év fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság idén júniusban végleg elutasította.

A 2008-as uniós kerethatározatot eredetileg nem megfelelően ültették át az ír jogba. Belevették ugyanis, hogy az érintett személy akkor adható ki, ha megszökött a kiadatást kérő államból, mielőtt megkezdte vagy letöltötte volna büntetését. Ezt az előfeltételt az uniós kerethatározat nem tartalmazza. Az ír bírói fórum előtt Tobin Magyarországról történt távozásának körülményeit megvizsgálva nem bizonyosodott be, hogy a férfi megszökött volna Magyarországról, ezért a kiadatási kérelmet elutasították.

Az ír szabályozást később megváltoztatták, kivették belőle az említett kiadatási előfeltételt. Ezzel az ír jogi előírásokat összhangba hozták az uniós szabályozással. Az ezt követően kibocsátott második európai elfogatóparancs ügyében azonban az ír legfelső bíróság 3-2 arányban úgy döntött, hogy Tobin így sem adható ki, mert az ír belső jog módosításának nincs visszaható hatálya.

Navracsics Tibor viszont most azt vetette fel, hogy a kerethatározat elfogadásakor tett ír különnyilatkozat visszavonása esetén nem lenne jogi akadálya a szabadságvesztés büntetés írországi végrehajtásának. Az írek ugyan azt mondják, hogy visszamenőleges hatály nem lehetséges, így az ügyben nincs esély a megoldásra, ám Navracsics Tibor szerint a fent említett különnyilatkozat azt tükrözi, hogy az írek igenis számoltak a visszamenőleges hatály lehetőségével.

A magyar miniszterelnök-helyettes szerint jelentős fejlemény volt, hogy az ügy szerepelt a tanácskozás napirendjén, így a felek megvilágíthatták saját álláspontjukat az összes EU-tagország képviselője, valamint az Európai Bizottság jelenlétében. Sajnálatosnak mondta ugyanakkor Navracsics Tibor azt, hogy nem jött létre háromoldalú találkozó - a két ország igazságügyi tárcavezetője mellett Viviane Reding igazságügyi EU-biztos bevonásával -, mert az "inkább a megegyezés irányába mutatott volna". A miniszterelnök-helyettes mindenesetre nem zárta ki, hogy a jövőben esetleg tárgyaljanak a magyar fél által javasolt megoldásról, vagyis az említett ír különnyilatkozat visszavonásáról.

Az uniós igazságügyi miniszterek tanácskozásán szó volt a személyes adatvédelem uniós szabályozásának kérdéséről is. Az Európai Bizottság - az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye - e témában rendelettervezetet alkotott. Navracsics Tibor a vitában felvetette: rendelet helyett célszerűbb lenne - több mozgásteret hagyva a tagállamoknak - uniós irányelvet alkotni.

"A személyes adatvédelem kérdésköre annyira érzékeny téma, hogy itt csak a legmagasabb szintű adatvédelmi szabályozás az elfogadható, és attól félünk, hogy ha egy egységes európai rendelet születne, akkor a rendelet megalkotása érdekében tett kompromisszumok leronthatják a szabályozás színvonalát" - mondta a magyar igazságügyi tárca vezetője. Mint hozzátette, ezt az aggodalmat több tagállam is osztotta, így például Nagy-Britannia, Szlovénia, illetve Belgium. A franciák és a csehek nem foglaltak egyértelműen állást, de kétkedőek voltak az uniós rendeletalkotással kapcsolatban. Erre az igazságügyi tárcavezetők decemberben visszatérnek.

Navracsics Tibor szerint - eltekintve az adatvédelmi ombudsman és az adatvédelmi hatóság vezetőjének vitatott kérdésétől - az adatvédelem általános tartalmát illetően külföldi elemzők által is elismerten a magyar az egyik legmagasabb színvonalú jogi szabályozás.

"Egy kicsit attól tartunk, hogy ha minket az európai átlaghoz igazítanak, akkor ez rontani fog a szabályozás minőségén" - mondta a miniszterelnök-helyettes.