A miniszter kijelentette: az unió döntése mögött egy "erős politikai küzdelem van", mivel "nagyon sokaknak nem tetszik a magyar gazdaságpolitika". "Brüsszelben rosszul is számoltak,... de e mögött vannak politikai megfontolások is" - mondta.

Matolcsy György úgy fogalmazott: a miniszterelnök és a kormány is egészen világosan jelzi majd a következő időszakban, hogy "egy jottányit nem tágítunk azoktól a magyar politikai vonalaktól, hogy a nyugat hibásan kezeli a válságot". Mint mondta, a kormány nem hajlandó "hibás receptekre és megszorító csomagokra" építeni politikáját, mivel az "sem az embereknek, sem a jövő szempontjából nem jó".

A nemzetgazdasági miniszter egyben abbéli várakozásának adott hangot, hogy előbb utóbb más uniós államokban is polgárjogot nyerhet a magyar gazdaságpolitika. Példaként említette a bankadót, amelyet - mint mondta - először Magyarországon vezettek be, s most már több mint tíz uniós országban is alkalmaznak.

Matolcsy György szólt a kormány gazdaságpolitikájának távlati célkitűzéseiről is. Elmondta: a kormány beépítette a Wekerle Sándor Tervet a 2014-2020. évi uniós költségvetéshez tartozó fejlesztési stratégiájába. Kiemelte: a Wekerle Sándor Terv civil kezdeményezésként jött létre, s a kormánynak "az a feladata, hogy álljon oda minden jó kezdeményezés mögé".

A fejlesztési stratégiával kapcsolatban kijelentette: felmerült, hogy a víz - amely a 21. század egyik legnagyobb gondja -, központi szerepet kapjon a tervekben. Kell egy "kék program", amely megnyeri Magyarország számára a kárpát-medencei víz hasznosítását is - tette hozzá.

A Kárpát-medence lesz Európa leggyorsabban fejlődő területe. "Egy századnyi kihagyás után most van először lehetősége arra, a Kárpát-medencének, hogy újból okosan összenőjön" - mondta a miniszter, utalva arra, hogy egész Európa a nemzetek együttműködésével lett gazdag.