Az elmúlt hónap egyik legjelentősebb politikai fejleménye az volt, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei jóváhagyták a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztését 2013. január 1-től, egyúttal úgy határoztak, hogy ha az ország megteszi a szükséges kiigazításokat, az intézkedést már júniusban hatályon kívül helyezik.

A Századvég felmérése szerint a magyar lakosság csaknem négyötöde (79 százalék) hallott a döntésről. A határozatot azoknak a választópolgároknak az abszolút többsége, 65 százaléka, akiknek van véleményük, nem tartja jogosnak, mert megítélésük szerint Magyarország a jelenlegi gazdasági körülmények között mindent megtett, hogy csökkentse az államadósságot és a költségvetési hiányt - fejtették ki. Hozzátették: mindössze a megkérdezettek 35 százaléka véli igazságosnak az EU lépését, szerintük ugyanis az ország nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az adósság és a hiány megfékezésére.

Úgy fogalmaztak, a kérdést politikai önbesorolás és pártpreferencia szerint vizsgálva megfigyelhető, hogy a magukat jobboldalinak vallók (83 százalék) és a középen állók (65 százalék) többsége nem tartja jogosnak, míg a baloldaliak többsége (60 százalék) inkább jogosnak tartja a kohéziós források megvonását. Legmagasabb arányban a kormánypártok szavazói tartják jogtalannak (Fidesz 90 százalék, KDNP 84 százalék) az unió döntését - írták.

Mint rámutattak, nemcsak a Jobbik (52 százalék), de az LMP szimpatizánsainak többsége (53 százalék) szerint is jogtalan a források felfüggesztése. Az MSZP (63 százalék) és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (64 százalék) szavazói inkább jogosnak vélik a határozatot - közölték.

A Századvég szerint jelentősen romlott az EU megítélése a magyar lakosság körében, több mint nyolcszor annyi választópolgárnak romlott a véleménye (42 százalék), mint amennyinek javult (5 százalék). Ebben a kérdésben jelentős különbségek tapasztalhatók a politikai "önbesorolást" vizsgálva, viszont minden oldalon sokkal magasabb lett a kedvezőtlen megítélés aránya - írták.

Kifejtették: a jobboldaliak 59 százalékának romlott, és csak 3 százalékának javult a véleménye az unióról. A középen állóknál ez az aránypár 40 és 4 százalék, a baloldali szavazók esetében pedig 23 és 9 százalék - fűzték hozzá.

A kutatók megállapították: a jövővel kapcsolatos általános várakozások alapján a válaszadók többsége (54 százalék) hisz abban, hogy Magyarország képes lesz kilábalni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből. Mind a jobboldaliaknak (75 százalék), mind a középen állóknak (51 százalék) inkább kedvezőek a jövővel kapcsolatos várakozásai, míg a magukat baloldalinak vallók jellemzően (67 százalék) úgy gondolják, hogy az ország nem lesz képes a fejlődés útjára lépni - foglalta össze a Századvég.

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett április 2-5. között, és 1.000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország valamennyi felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.