Fellegi Tamás közleményben hangsúlyozta, hogy informális megbeszélés zajlott a magyar delegáció, az IMF és az EU küldöttsége között, így a hivatalos tárgyalási folyamat megszakításáról nem lehet szó. Megerősítette, hogy a magyar delegáció továbbra is kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra, és megjegyezte: a kormány megkapta az EKB állásfoglalását az MNB-törvénytervezetről, az abban foglalt javaslatok feldolgozása és beépítése folyamatban van.

A találkozó célja a kapcsolatfelvétel, az érdemi tárgyalások menetrendjének és tematikájának előzetes egyeztetése volt - hangsúlyozta a tárca nélküli miniszter. A megbeszélés kiemelt jelentőséggel bírt, mivel világossá tette a felek számára az álláspontokat, így a magyar kormány azok ismeretében készülhet fel a jövőbeni tárgyalásokra.

Mivel informális egyeztetés, és nem formális tárgyalási forduló zajlott le, így a hivatalos tárgyalási folyamat megszakításáról nem lehet szó - emelte ki Fellegi Tamás, aki hozzáteszi: a magyar delegáció továbbra is kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra, felajánlva az IMF és az EU szakértői számára a tartalmi egyeztetést az együttműködés elemeiről és a jövőbeni megállapodás pénzügyi, makrogazdasági és politikai vonzatairól. Az IMF és az EU által biztosítandó védőháló formájáról, nagyságrendjéről és feltételeiről a tárgyalási folyamat eredményeként születhet megegyezés.

Nincs veszve

Nagyon nagyok a nézetkülönbségek a nemzetközi szervezetek és a magyar kormány tárgyaló delegációja között néhány kérdésben - mondta az InfoRádiónak a Portfolio.hu elemzője. Weinhardt Attila szerint a Valutaalap és az Európai Unió váratlan elutazása veszélybe sodorta az eddigi menetrendet, vagyis azt, hogy januárban megkezdődnek a hivatalos tárgyalások, amelyek január végén, február elején zárulnak le.

Véglegesen nem estek kútba a hitelszerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalások, de csökkent annak az esélye, hogy gyorsan létrejöjjön a megegyezés - hangsúlyozta az elemző, aki szerint a kormány igyekszik megőrizni a mozgásterét, és a számára fontos ügyekben kemény álláspontot hangsúlyozni, valamint demonstrálni, hogy nem hajlandó mindenben engedni a nemzetközi szervezeteknek. Ebből is adódhat ez a mostani fiaskó - tette hozzá. Weinhardt Attila szerint elsősorban a magyar félnek kellene engednie.

A készülő jegybanktörvény az aggályos

A Nemzetközi Valutaalap szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és továbbra is kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, hogy döntsenek a további lépésekről - közölte az IMF pénteken.

A szervezett szóvivője arról tájékoztatott, hogy az előkészületi tárgyalásokat azért szakította meg a brüsszeli-washingtoni tárgyalódelegáció, mert az új jegybanktörvénnyel kapcsolatosan megfogalmazott aggályai ellenére a magyar kormány nem mutatott szándékot a törvény elfogadásának elhalasztására.

Az IMF szerint az új jegybanktörvény potenciálisan veszélyeztetné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét.

Az MSZP segíteni akar

Az MSZP politikai és szakmai segítséget ajánl a kormánynak és a Fidesz-frakciónak annak érdekében, hogy Magyarország biztosan elkerülje a gazdasági csődöt.

Mesterházy Attila pénteken, az Országgyűlés épületében tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, káosz van a kormányban és a parlamentben is, Orbán Viktor kormányfő kezéből pedig láthatóan kicsúszott az irányítás. A szocialista párt elnök-frakcióvezetője ezért partnerséget ajánl, mint mondta még akkor is, ha nem mindenben ért egyet a miniszterelnökkel.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy amennyiben a kormány nem adja fel "különutas" politikáját, és nem fogadja el segítségüket, akkor a későbbi károkért kizárólag Orbán Viktort és kabinetjét terheli a felelősség.

A Jobbik szerint azért nem tekinthető véglegesnek a kormány és az IMF "szakítása", mert a kormány eddig is "az IMF kottájából fújta a megszorításokat". Az ellenzéki párt ezzel szemben már vissza sem engedte volna az országba a valutalap delegációját, akiknek személyében Z. Kárpát Dániel szerint "gyarmatosítók érkeztek Magyarországra tárgyalásnak álcázva tevékenységüket".

Az LMP frakcióvezetője szerint a Fidesz az államcsődöt kockáztatja az új jegybanktörvény benyújtásával, annak időzítésével, illetve a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonásának lebegtetésével.