Magyarország demokrácia indexe 7,21 pontról 7,04 pontra csökkent. Ezzel hat helyet csúsztunk vissza a feltérképezett országok rangsorában. Az alindexek szerint különösen alacsony pontszámot kaptunk a politikai részvételre és a kormányfunkciókra, utóbbi súrolja a határt, ahol még hiányos demokráciának számít a berendezkedés az autoriter elemekkel vegyes rendszer felé.

Ide is vezet a válság

A 10 legdemokratikusabb országból hat idén is nyugat-európai. Az utóbbi években azonban számottevően erodálódott a kontinensen a demokrácia. Hét nyugat-európai ország demokrácia-indexe csökkent, miközben egyetlen országban sem emelkedett. A 2008 és 2010 közti visszaesés jó része a gazdasági válság valamilyen hatásához köthető.

Három fejlett európai ország ebben az időszakban ki is esett a teljes demokráciák csoportjából, ezek Görögország, Olaszország és Franciaország. Portugália 2011-ben csatlakozott hozzájuk. 2011-ben a demokrácia-indexek visszaesésének fő oka az eurózóna válsága volt, amely során valamilyen segítségre szoruló országok (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Írország) vesztettek szuverinitásukból és demokratikus elszámoltathatóságukból - írja az EIU.

Ide tartozik például az is, hogy Olaszországban és Görögországban a demokratikusan megválasztott politikai vezetőket technokrata kormányok váltották fel.

Hat kormány bukott meg 2011-ben az eurózónában, számos országban egyre nagyobb demonstrációk követték egymást. A politikai döntéshozók megválasztását több országban a demokratikus út helyett valójában a nemzetközi hitelezők és szervezetek választják. Az egyre komolyabb megszorítások velejárója, hogy gyengítik a szociális kohéziót, és tovább rombolják az intézményekbe vetett bizalmat. Demokratikus deficithez vezető tény, hogy hiányos a közvetlen részvétel a politikai folyamatokban.

Magyarország "a legjobb példa a rossz folyamatokra"

Kelet-Európában sem jobb a helyzet. 28-ból 12 országban visszaesett a demokrácia-index 2011-ben. Magyarország hat helyett csúszott vissza 2010-hez képest, a 43-ról a 49-re, és így távolabb került még a helyét megőrző Szlovákiától (38) és a három helyet javító Lengyelországtól (45) is.

Az EIU megjegyzi, hogy a közép-kelet európai országokban jócskán megváltozott a politikai attitűd az EU-csatlakozások óta. Ezt megelőzően ugyanis a tagság elnyeréséért számos reformot végrehajtottak az országok, hogy eleget tegyenek a követelményeknek. Mióta azonban megvan a tagság, a politikai színtéren erőre kaptak a szkeptikusok, és láthatóbbá vált a feltörekvő országok politikai rendszerének törékenysége.

Az EIU külön kiemeli Magyarországot, mint jó példát arra, hogy erősödtek fel a negatív trendek. Leírja, hogy a 2010. áprilisi választásokon bekerült a parlamentbe a szélsőjobboldali Jobbik, közel ugyanannyi szavazatot nyerve, mint a korábbi kormányzó szocialista párt. A Fidesz pedig mióta megszerezte a kétharmados parlamenti többséget, szisztematikusan átveszi a hatalmat a korábban független intézmények fölött - írja az EIU, hozzátéve, hogy a választási törvény aláássa az ellenzéki és kisebb pártok helyzetét.