A szervezők a demonstráció kezdetén felolvasták azt a kiáltványt, amelyet petíció formájában már eljuttattak a köztársasági elnökhöz. Abban egyebek mellett a visszamenőleges törvénykezés megszüntetését, a társadalmi párbeszéd és a sztrájkjog, valamint a korábbi szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítását követelik.

A demonstráción ugyancsak felolvasták a nemzetközi és az európai szakszervezeti szövetség, valamint német és katalán érdekképviseleti szövetségek vezetőinek közleményeit, amelyek szolidaritásukról biztosították a fővárosi demonstráció résztvevőit.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke a szociális biztonság elleni hadüzenetnek nevezte felszólalásában a kormány intézkedéseit. Mint fogalmazott, a készülő új munka törvénykönyve "rabszolgasorsra" ítéli a dolgozókat.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke az indoklás nélküli elbocsátások, a nyugdíjrendszer átalakítása és a munka törvénykönyvének tervezete ellen emelt szót. Az érdekvédő a látszategyeztetések megszüntetését, igazságos adórendszert, közteherviselést és kiszámítható életpálya-modellt követelt.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a közmunkaprogramot bírálta, amelyhez még a létminimumot sem elérő bért ad a kormány. Szerinte meg kellene becsülni azokat, akik valódi munkát végeznek.

A nyugdíjas szakszervezetek nevében felszólaló Hegyesiné Orsós Éva szolidaritásáról biztosította az aktív korúakat. Mint elmondta: a nyugdíj nem csak költségvetési, hanem társadalompolitikai kérdés is. A nyugellátás nem a kormány adománya - tette hozzá.

A fiatalokat tömörítő Hallgatói Hálózat nevében felszólaló Polgár Dóra úgy fogalmazott, hogy a diákság egy "arrogáns hatalomgyakorlási technikával áll szemben", amely a megosztottságra és a bizonytalanságra épít. Polgár Dóra "ostobaságnak" nevezte az új felsőoktatási koncepciót.

Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy a "kormány egyedül a gazdagok ellen nem folytat háborút". Az érdekvédő Európa és a világ szégyenének nevezte a visszamenőleges jogalkotást és a szerzett jogok elvételét.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke a Kossuth téri demonstráció végén úgynevezett szolidaritási mozgalmat hirdetett, amelyhez szakszervezetek, civilek és magányszemélyek csatlakozását várják.

A felszólalások végén a hallgatóság többször is hangosan követelte Orbán Viktor miniszterelnök távozását, illetve ilyen tartalmú táblákat tartottak a magasba.

A demonstráción több ellenzéki politikus, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is megjelent magánemberként.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a csütörtöki demonstráció előtt azt mondta, a demonstrációsorozattal elsősorban az új alaptörvény, illetve a munka törvénykönyve ellen, valamint a nyugdíjak és a sztrájkjog védelméért tüntetnek. Később átnyújtották Schmitt Pál államfőnek címzett tízpontos petíciójukat a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársának; a dokumentumban egyebek mellett a méltányos és igazságos adórendszer visszaállítását és az új munka törvénykönyvének elfogadását megelőző egyeztetést követelnek, továbbá a petíció tartalmazza a szolgálati korengedményes és korkedvezményes nyugdíj visszaállításának igényét is.

A kormányszóvivői iroda közleményében azt írta: Magyarország demokratikus jogállam, a kormány elismeri minden munkavállaló és szervezet alkotmányos jogát a sztrájkhoz, a tiltakozáshoz. Tüntetéshez minden szakszervezetnek és civil szervezetnek joga van, a kabinet ugyanakkor mélységesen sajnálja, hogy "egyes szakszervezeti vezetők nem az emberek érdekeit képviselik, hanem saját politikai ambícióikat helyezik előtérbe" - írták.

A kormány álláspontja nem változott meg az ország megújításával, átalakításával, egy új munka törvénykönyve megalkotásával, valamint a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjakkal kapcsolatban - szögezték le, hozzátéve, hogy az ezekkel kapcsolatos törvény- és egyéb jogszabály-alkotási folyamat nem áll le, az a kabinet és az Országgyűlés szándékának megfelelően folytatódik.

A kormányszóvivői iroda a közleményben kitért arra is, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter már eddig is több alkalommal egyeztetett az érintett érdekvédelmi szervezetekkel, a kormányfő legutóbb az elmúlt héten ült tárgyalóasztalhoz a legnagyobb munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel; a konzultációk azóta is folyamatosak.