Az igazságügyi államtitkár azt mondta, hogy több ponton is tárgyi tévedéseken alapul az Európai Parlamentben (EP) kedden megszavazott állásfoglalás, amely bírálja az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét.

Répássy Róbert tárgyi tévedésnek nevezte például a határon túli magyarokkal kapcsolatban megfogalmazottakat. Álláspontja szerint az a felfogás, hogy Magyarország a földrajzi határain kívül is hatásköröket akarna gyakorolni, "egy az egyben" a szlovákok álláspontja, ezért is üdvözölte az EP állásfoglalását Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter. (Dzurinda szerdán úgy vélekedett, hogy az állásfoglalás már a második figyelmeztetés, amit e témában Magyarország kapott.)

Az államtitkár a tényleges életfogytiglan tartó szabadságvesztéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikára úgy reagált: igaz, hogy ez bekerült az alkotmányba, de ezzel egyúttal szűkülnek is alkalmazásának lehetőségei, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

Ezzel összefüggésben megjegyezte, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság aggályosnak találná a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos szabályozást, elképzelhetőnek tartaná azt a megoldást, amely előírná, hogy bizonyos időközönként felül kell vizsgálni az ilyen típusú ítéleteket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az emberi jogi bíróságon nincs ebben az ügyben eljárás Magyarországgal szemben.

Répássy Róbert úgy látja, hogy a tárgyi tévedések mellett "rosszhiszemű értelmezések" is olvashatók az EP állásfoglalásában. Kiemelte, maga a dokumentum is deklarálja, hogy az alkotmány elfogadása tagállami hatáskör.

Az EP keddi strasbourgi plenáris ülésén szavazta meg az állásfoglalást, jórészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva. Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak. Az EP-állásfoglalásból jogi értelemben semmilyen kötelezettség nem hárul Magyarországra.

Orbán Viktor kedden Strasbourgban kijelentette: semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, "ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját".