A cikk leírja, miként keresték fel 1955-ben a színészt Dél-Amerikában a hazatérés ötletével, és hogyan sikerült rávenni a kezdetben vonakodó Páger Antalt, hogy visszatérjen Magyarországra.

A Rákosi-korszak államvédelmi gépezete által végrehatott akció gyümölcseit - mivel 1956 októberében a színész ügye lényegtelen epizóddá zsugorodott - igazából a kádári hatalom tudta leszüretelni.

Egyebek mellet a Pacsirta című 1963-as Ranódy László-filmremeklés cannes-i nagydíjával. Págernek ezt az alakítását két esztendővel később Kossuth-díjjal is elismerték.

A Heti Válasz eredeti dokumentumokra hivatkozva azt írja: Horn Gyula valótlanságokat állít a Kádári karhatalomba való belépésének körülményeiről.

Korábban a volt miniszterelnök úgy fogalmazott, személyes indíttatásból lépett be a pufajkás osztagba a közrend helyreállítása miatt. Ezt azonban a lap birtokába került dokumentumok nem támasztják alá.

A Heti Válasz arról ír, hogy Horn Gyulát a párt kérte arra, hogy teljesítsen karhatalmi szolgálatot. A cikk kitér arra is, hogy korábbi nyilatkozataival ellentétben, a rendszerváltáskor, az NDK menekültek előtti határnyitás főszereplője nem a Horn Gyula által vezetett Kül-, hanem a Belügyminisztérium volt, amelyet akkor Horvát István irányított.

Surányi György elkerülhetetlennek tartja az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatás komoly átalakítását - írja a Figyelő.

A CIB Bank elnöke a lapnak adott interjúban azt mondta: ezeknek a reformoknak a végrehajtása áldozattal jár, és a gazdasági helyzetre gyakorolt hatásuk csak egy generáció múlva jelentkezik.

A volt jegybankelnök a konvergencia-programra vonatkozó kritikákkal összefüggésben hozzátette: a cél a hosszú távú stabilitás megteremtése, miközben a gazdasági növekedésre rövid távon a kiszámíthatóság gyakorolhat pozitív hatást, és az adó-, valamint a járulékkulcsok mérséklése.

Surányi György a forint-euró árfolyammal összefüggésben úgy vélte: rövid távon a 250 forintnál erősebb és a 270 forintnál gyengébb euró egyaránt súlyos károkat okoz Magyarországnak.