Legalább négy héttel fejeli meg a kormány az úthasználattal arányos elektronikus útdíj-rendszer kiépítésének immár többéves halogatását - írta a Népszabadság. A kabinet ugyanis rákényszerült, hogy megszerezze az Országgyűlés támogatását a beruházás közbeszerzési eljárásához. Az államnak több mint 50 milliárd forintot kell majd költenie az építésre és a rendszer ötéves üzemeltetésére - ennyi pénz kiutalásáról viszont a kormány egyedül már nem dönthet. Az újabb halasztás azon - elvben - nem változtat, hogy a sorompók és fizetőbódék nélküli automatikus rendszernek 2009. januárjára működnie kell. Az eredetileg az elektronikus autópályadíj-szedésre kidolgozott nyolc tervváltozatból az elmúlt hetekben lezajlott tárcaközi egyeztetéseken csak egy, a legdrágább és egyben legnagyobb haszonnal kecsegtető maradt állva. Ennek alapján az elektronikus díjszedést 2009 januárjában, tehát már az induláskor alkalmaznák az autópályákon kívül is.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy megtárgyalta a kormány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előterjesztését, amely szerint április 1-jétől bizonyos autóutakat matricával lehet majd igénybe venni valamennyi járműkategóriában, ám még nem határoztak arról, mely utakat díjasítják. Ugyancsak matricával használhatnák a 12 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek a tranzitfőútvonalak egyes szakaszait, összességében mintegy ezer kilométert. A személygépkocsival közlekedők várhatóan az M15-öst és az M30-as autóutat használhatják matricával, a 2A-nak pedig azt a szakaszát, ami autópályává épül.

A Napi Gazdaság értesülései szerint kiverte a biztosítékot az MSZP-frakcióban az egészségbiztosítókról szóló tervezet, amely nyíltan a több-biztosítós modell mellett foglal állást, holott Gyurcsány Ferenc kormányfő korábban többször is nyomatékosította, hogy ez még nincs eldöntve. A lap úgy tudja, a szaktárca jogi osztálya az alternatív (egybiztosítós) szisztéma kidolgozásába is belekezd. A lap birtokába került törvényjavaslat a nyitás ellenére nem mondható piacbarátnak.

A Világgazdaságból kiderül, hideget és meleget is kapott Magyarország csütörtökön. Itthon a The Economist konferenciáján vállalatvezetők sorolták azokat a területeket - oktatás, állam, munkaerőpiac, adórendszer -, ahol reform kell. Kóka János gazdasági miniszter arról beszélt, hogy panaszkodás helyett sikerorientáltságra van szükség. A bécsi WIIW közép- és kelet-európai gazdasági prognózisa szerint nem felfelé, hanem lefelé lógunk ki a mezőnyből - legyen szó növekedésről, vagy az államháztartási politika gazdaságra gyakorolt hatásáról.

Magyarország 2006-ban az utolsó helyre esett vissza a 2004-ben csatlakozott nyolc régiós EU-tagország között a felzárkózási folyamatban - többek között ez derül ki az ICEG EC kutatóintézet és a Portfolio.hu által készített konvergenciaindex legfrissebb számaiból. A mutató alakulása alapján azt is megállapíthatjuk, hogy Magyarország sohasem volt a konvergencia éllovasa. A hol kisebb, hol nagyobb, de folyamatosan jelen lévő egyensúlyi és inflációs problémák miatt még a 2000-es évek elején is csak a középmezőnyben foglaltunk helyet - igaz, a jelenleginél jóval kisebb lemaradással.