Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Jacob Zuma összeesküvéssel, korrupcióval, pénzmosással és csalással vádolt volt dél-afrikai elnök a pietermaritzburgi felsőbíróságon perének tárgyalásán 2023. április 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Kim Ludbrook

Helyzet van Dél-Afrikában - nem engedik elindulni a választáson Jacob Zumát

A dél-afrikai alkotmány rendelkezései szerint nem lehet képviselő az, akit több mint 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek.

Jacob Zuma volt dél-afrikai elnök nem indulhat a május 29-i parlamenti választásokon - erről hozott határozatot hétfőn a johannesburgi székhelyű alkotmánybíróság.

A testület döntése szerint Zuma 2021-ben a bíróság megsértése miatt kiszabott 15 hónapos szabadságvesztése miatt nem jelöltetheti magát a voksoláson.

A dél-afrikai alkotmány rendelkezései szerint nem lehet képviselő az, akit több mint 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek.

A hatóságok a bírósági döntés nyomán Zuma híveinek tiltakozó akciójára számítanak. Már 2021-ben is erőszakos megmozdulásokhoz vezetett Zuma bebörtönzése KwaZulu-Natal régióban, ezek során több mint háromszázan vesztették életüket.

Az egykori elnököt a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) január végén korrupciós vádak miatt hivatalosan is kizárta soraiból. Zuma eredetileg a Nemzet Lándzsája (uMkhonto we Sizwe, MK) párt színeiben akart indulni a májusi választásokon.

Közvélemény-kutatások szerint az ANC parlamenti többsége harminc év kormányzás után veszélybe került, az MK pedig valódi fenyegetést jelent számára, különösen Zuma szülőhelyén, KwaZulu-Natalban.

A dél-afrikai választási bizottság eredetileg már márciusban kizárta a volt államfőt a választásokról, a döntés ellen azonban sikeresen fellebbeztek, az ügy így került az alkotmánybíróság illetékességi körébe.

Az MK hétfői közleményében csalódottságának adott hangot a döntéssel kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

A Tisza Párt a köztársasági elnök személyének kiválasztásánál a pártpolitikai távolságtartást, a köztiszteletet és a nemzeti egység képviseletét tűzte ki mérceként. A Tisza-tábor ugyanakkor már Polgár Judit sakknagymester jelölésekor - többek között - kifogásolta a korábbi karakánabb kiállást a megelőző kormányokkal szemben. A nyilvánosan megjelent három jelölt – Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – eltérő államfőképet testesített meg, miközben egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásnak. A Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött a jelölt személyéről, Baka Andrást nagy valószínűséggel az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén választják meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×