Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Orbán: nem ezt mondtam!

A Fidesz elnöke szerint félreértelmezik a Strasbourgban az Európai Néppárt frakcióülésén elmondott beszédét. Orbán Viktor a közszolgálati televízió péntek esti hírműsorában hangsúlyozta: felszólalásában nem a Magyarországnak nyújtandó támogatások megvonását kérte az Európai Uniótól, hanem azt szorgalmazta, hogy a közösség ne nyújtson segédkezet a posztkommunista kormányzatoknak.

Hozzátette: az adatszolgáltatásokkal összefüggésben arra hívta fel az unió figyelmét, hogy ha a közösségnek valamelyik tagállam valótlan adatot szolgáltat, azt mielőbb nyilvánosságra kell hozni, különben - mint fogalmazott - Magyarországhoz hasonlóan a pénzügyi csőd közelébe juthat az érintett tagország.

Orbán Viktor azt mondta: nem a Strasbourgban tett nyilatkozata sérti Magyarország érdekeit, hanem a magyar kormány, amely hosszú hónapokon keresztül valótlan adatokat közölt az Európai Unióval, letiporja az emberi jogokat, és rendőri brutalitást próbál fedezni a nyilatkozataival.

A Fidesz elnöke szerint a legnagyobb ellenzéki párt népszavazási kezdeményezése az utolsó demokratikus lehetőség a demokrácia helyreállítására.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×