"1956 forradalma a szabadságról szólt. 2006-é a szabadság rendjéről, a demokráciáról. Nem arról, hogy legyen, vagy ne legyen demokrácia, hanem arról, milyen legyen a demokrácia. És ez a legfontosabb, ami 2006-ot megkülönbözteti 1956-tól" - mondta a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, a szabadságfórumon elfogadandó nyilatkozat a szabadság értékéről, helyettesíthetetlenségéről és felelősségéről szól. Hozzátette: mindenkinek azt kívánja, legyen ereje nem megijedni a szabadság felelősségétől, időnként terhes, demokratikus vitáitól.

"1956-os vitáink nem a múltról, hanem a jelenről szólnak. Arról, hogy kik vagyunk, milyen világot szeretnénk" - mondta a miniszterelnök.

Gyurcsány: a szabadságnak emberarca van

A miniszterelnök felidézte, hogy a Time magazin 1956-os különszámának címlapján magyar szabadságharcosok szerepeltek. Hozzátette: arcuk egyben minden magyar ember arca, Nagy Imréé, Mansfeld Péteré, vagy Göncz Árpádé.

A szabadságnak emberarca van - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a szabadságvágy összeköt, de a demokrácia teremt rendet.

Szili: a forradalom azt üzente a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető

Szili Katalin beszédében a forradalom hősei előtt tisztelgett és köszönetet mondott a menekülő magyarokat egykor befogadó országoknak.

"A magyar forradalom azt üzente a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető. Azt, hogy a totális diktatúra nem történelmi adottság, hogy ahol zsarnokság van, ott újraszülethet a szabadság és demokrácia" - mondta a házelnök.

Szili Katalin kiemelte: a szovjet rendszer szellemi, politikai befolyását, megrendíthetetlenségének mítoszát alapvetően a magyarországi forradalom gyengítette meg. A lelkesedésnek és a kiállásnak számos formája élt együtt 1956 őszi Magyarországán - tette hozzá.

Szili: 56 a világtörténelem részévé vált

"Múltunkat ismerni, azt bevallani kötelességünk. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a maga tisztító erejével visszahelyezte Magyarországot Európa és a világ erkölcsi térképére" - mondta, hozzáfűzve: hogy erről az erkölcsi térképről többé sose csússzon le az ország, látnunk kell és egyben be is kell látnunk, hogy e reális múltkép nélkül nem lehet a jövőt építeni, szolgálni.

Szili Katalin szerint 1956 olyan, ritka fejezete a magyar történelemnek, amely kétségtelenül a világtörténelem részévé vált. Erre legyünk büszkék - szólított fel. Hozzátette, arra is büszkék lehetünk, hogy a "sokszínű, sokhangú '56" reményeiből mégis megvalósult a demokratikus köztársaság.

Barroso: a forradalom meggyújtotta a szabadság fáklyáját

Mindannyiunknak hálásnak kell lennünk az 1956-os magyar forradalom hőseinek örökségéért - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Mint mondta, a forradalom meggyújtotta a szabadság fáklyáját. A tűz újra fellángolt 1968-ban a prágai tavasz idején, jelen volt, amikor diktatúrák megbuktak Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, és később inspirálta azokat is, akik a szabadságért küzdöttek és előidézték 1989-ben a berlini fal leomlását.

Barroso: 56 hőseinek bátorsága Európa újraegyesüléséhez vezetett

José Manuel Barroso kiemelte: 1956 forradalma nyitotta meg az utat és alapozta meg az Európai Unió létrejöttét; korábban a kommunista diktatúrák megakadályozták Közép-Európa országait, hogy elfoglalják méltó helyüket az európai közösségben.

A politikus kijelentette: '56 hőseinek bátorsága új demokráciák megalapozásához és Európa újraegyesüléséhez vezetett, "sikerült begyógyítanunk a sebeket Európa arcán".

Barroso: Magyarországra szüksége van Európának

José Manuel Barroso hozzátette, hogy Magyarország megtalálta saját magát, helyét az Európai Unióban, az ország által az elmúlt tizenhat évben elért érdemek alapvető fontosságúak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a reformoknak folytatódniuk kell; új lehetőségek állnak Magyarország előtt, amelyeket egységes célok alapján meg kell ragadni.

"Magyarországra szüksége van Európának" - hangsúlyozta. Megfogalmazása szerint együtt kell lépnünk, hogy Európa nyitott, nagylelkű, eltökélt legyen, szembe tudjon nézni a kihívásokkal, meg tudja mutatni a világnak: lehetséges egy jobb jövőt építeni.

"Ez olyan üzenet, amelyet az ,56-os hősök is magukénak vallhatnának" - mondta az Európai Bizottság elnöke, magyar nyelven hozzátéve: az Európai Unió köszönti a magyar hősöket.

Sólyom László a csatlakozásról

Magyarország továbbra is azt szeretné, hogy az eredetileg tervezett 2007-es időpontban csatlakozhasson a schengeni rendszerhez. Erről Sólyom László államfő beszélt, amikor parlamenti dolgozószobájában fogadta az Európai Bizottság elnökét.

A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csatlakozás elhalasztása súlyosan sértené az európai közösség négy alapelvének egyikét: a személyek szabad mozgását az unió területén. Arról is beszélt: számára akkor áll helyre teljesen a világ rendje, ha a magyar-osztrák határon okmányok felmutatása nélkül juthat át a magyar uniós polgár.

Elfogadták a Budapest '56 Szabadság Nyilatkozatot

Az országgyűlés ünnepi ülésén elfogadták a Budapest '56 Szabadság Nyilatkozatot. A beszédek után először magyarul Schell Judit színművész, majd angol nyelven Kulka János színművész olvasta fel a Budapest ,56 Szabadság Nyilatkozatot, amelyet a vendégek tapssal köszöntöttek. Ezt követően Szili Katalin bejelentette, hogy elfogadottnak tekinti a nyilatkozatot. A vendégek ezt szintén tapssal nyugtázták.

A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vezetői az előre jelzettnek megfelelően nem jelentek meg az eseményen.