Infostart.hu
eur:
362.55
usd:
311.97
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Nyitókép: Pixabay.com

Magyarország önellátóvá válik 30 milliméteres lőszergyártás terén

Mostantól Magyarország önellátó lesz a 30 milliméteres közepes kaliberű lőszergyártás terén, amely nemcsak a Lynx-ekhez, hanem más, NATO által használt harcjárművek toronyfegyverzetéhez is alkalmazható, így egyúttal fontos exporttermékként is megjelenik - jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum lőszergyárának hétfői ünnepélyes átadásán.

Hangsúlyozta továbbá, hogy Európában kevés olyan színvonalú lőszergyár működik, mint a várpalotai, amely a magyar hadiipar egyik ékköve, amely a Zalaegerszegen gyártott és az elmúlt héten átvett, első páncélozott gyalogsági harcjárműhöz is fog lőszereket gyártani.

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a hadilőszereket előállító várpalotai hadiipari komplexum valóban a kor színvonalán álló, modern technológiájával és infrastruktúrájával biztonságos és kiszámítható működésével garantálja a hatékony hadiipari ellátás színvonalát, mindemellett a környéken élők biztonságát is. Külön kiemelte a miniszter, hogy a gyár működése hozzájárul a magyar gazdaság fellendítéséhez és emellett új munkahelyeket teremt. Hozzátette: a jövőben mintegy 50 munkavállaló foglalkoztatása valósul meg az üzemben, de a későbbiek során a termelés felfutásával több százra tehető majd az itt foglalkoztatott dolgozók létszáma.

A honvédelmi miniszter szerint a több mint két éve tartó orosz–ukrán háború megmutatta, hogy „nincsen más fontosabb, mint az, hogy minden eszköz rendelkezésre álljon nemzetünk számára egy esetleges konfliktus esetén a harc eredményes megvívásához. A csúcstechnológia elengedhetetlen, de nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy sikeresen lehessen háborúzni, de ha van lőszer, akkor van a sikernek alapja is” – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy vélekedett: Európa felismerte, hogy nem tétlenkedhet, hanem újra kell építenie teljes védelmi-ipari képességeit, és ezen belül kiemelten a lőszergyártást is előtérbe kell helyezni. Mint mondta, az Ukrajnának lőszert és fegyvereket szállító európai országok tevékenysége azt eredményezte, hogy a stratégiai lőszerkészletek jelentősen lecsökkentek és az európai védelmi ipar alig tud lépést tartani a növekvő igényekkel.

A miniszter megjegyezte, hogy

Magyarország „európai uniós barátai és szövetségesei előtt” jár,

mivel a várpalotai komplexum megépítésének tervei már jóval a háború kitörése előtt készen voltak, így ennek következményeként hazánk a megfelelő partnerekkel és szövetségesekkel viszonylag gyorsan a végrehajtás útjára lépett. Ez azt eredményezte, hogy hazánkban olyan védelmi ipar kezd kialakulni új, high-tech tudást bevonzó magyar munkaerőnek otthont és munkát adó gyárak formájában, amelyek nagymértékben csökkentik Magyarország katonai függőségét.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a várpalotai üzem további elemekkel is bővül a következő hónapokban és években, így a háború hatására talán a legjobban hiánycikké vált, 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is gyártják majd a 120 milliméteres harckocsi lőszerek mellett.

Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy világméretű exportot terveznek nemcsak a közepes kaliberű lőszerek tekintetében, hanem a 155 milliméterig terjedő kaliberekre is. Jelezte, hogy

évente több, mint 240 ezer harckocsi lőszert – és milliós darabszámot kisebb kaliberek esetében – tudnak majd Várpalotán gyártani, ezzel Magyarországnak komoly részesedése lesz a világ lőszergyártásában.

Megemlítette, hogy a 30 milliméteres lőszergyár egy 300 millió eurós beruházás, de a Rheinmetall vállalat - a német-magyar vegyesvállalaton keresztül - összesen félmilliárd eurót fektet be Várpalotán, hiszen hatalmas, 54 milliárd eurós megrendelési állományuk van, és ezt kell kielégíteniük a jövőben.

Kontrát Károly a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy vélte, Várpalota életében új fejezet indul nemcsak az új munkahelyek megteremtésének nyomán, hanem az infrastrukturális fejlesztések miatt is, amelyekre a Kormány 24 milliárd forint nemzeti forrást biztosít. Szerinte a teljes program megvalósulása után a gyár hasonló szerepet tölthet be, mint annak idején a szénbányák tették a térségben.

Campanari-Talabér Márta, Várpalota város polgármestere szintén üdvözölte, hogy a város a magyar védelmi ipari területek között az egyik legfejlettebb ökoszisztémát biztosítja a térség számára, így biztosítva mind a város, mind pedig a tágabb értelembe vett régió fejlődését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Újra kötelező lesz a kamarai tagság az orvosoknak – jelentette be csütörtökön Köböl Anita kormányszóvivő. Azóta a részletszabályok hivatalosan is napvilágot láttak. „Ez a döntés igazságtétel az egész orvosi társadalomnak” – így reagált a bejelentésre az InfoRádióban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara Szakmai Hivatalának vezetője.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×