Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Nyitókép: Pixabay.com

Magyarország önellátóvá válik 30 milliméteres lőszergyártás terén

Mostantól Magyarország önellátó lesz a 30 milliméteres közepes kaliberű lőszergyártás terén, amely nemcsak a Lynx-ekhez, hanem más, NATO által használt harcjárművek toronyfegyverzetéhez is alkalmazható, így egyúttal fontos exporttermékként is megjelenik - jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum lőszergyárának hétfői ünnepélyes átadásán.

Hangsúlyozta továbbá, hogy Európában kevés olyan színvonalú lőszergyár működik, mint a várpalotai, amely a magyar hadiipar egyik ékköve, amely a Zalaegerszegen gyártott és az elmúlt héten átvett, első páncélozott gyalogsági harcjárműhöz is fog lőszereket gyártani.

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a hadilőszereket előállító várpalotai hadiipari komplexum valóban a kor színvonalán álló, modern technológiájával és infrastruktúrájával biztonságos és kiszámítható működésével garantálja a hatékony hadiipari ellátás színvonalát, mindemellett a környéken élők biztonságát is. Külön kiemelte a miniszter, hogy a gyár működése hozzájárul a magyar gazdaság fellendítéséhez és emellett új munkahelyeket teremt. Hozzátette: a jövőben mintegy 50 munkavállaló foglalkoztatása valósul meg az üzemben, de a későbbiek során a termelés felfutásával több százra tehető majd az itt foglalkoztatott dolgozók létszáma.

A honvédelmi miniszter szerint a több mint két éve tartó orosz–ukrán háború megmutatta, hogy „nincsen más fontosabb, mint az, hogy minden eszköz rendelkezésre álljon nemzetünk számára egy esetleges konfliktus esetén a harc eredményes megvívásához. A csúcstechnológia elengedhetetlen, de nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy sikeresen lehessen háborúzni, de ha van lőszer, akkor van a sikernek alapja is” – fogalmazott.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy vélekedett: Európa felismerte, hogy nem tétlenkedhet, hanem újra kell építenie teljes védelmi-ipari képességeit, és ezen belül kiemelten a lőszergyártást is előtérbe kell helyezni. Mint mondta, az Ukrajnának lőszert és fegyvereket szállító európai országok tevékenysége azt eredményezte, hogy a stratégiai lőszerkészletek jelentősen lecsökkentek és az európai védelmi ipar alig tud lépést tartani a növekvő igényekkel.

A miniszter megjegyezte, hogy

Magyarország „európai uniós barátai és szövetségesei előtt” jár,

mivel a várpalotai komplexum megépítésének tervei már jóval a háború kitörése előtt készen voltak, így ennek következményeként hazánk a megfelelő partnerekkel és szövetségesekkel viszonylag gyorsan a végrehajtás útjára lépett. Ez azt eredményezte, hogy hazánkban olyan védelmi ipar kezd kialakulni új, high-tech tudást bevonzó magyar munkaerőnek otthont és munkát adó gyárak formájában, amelyek nagymértékben csökkentik Magyarország katonai függőségét.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a várpalotai üzem további elemekkel is bővül a következő hónapokban és években, így a háború hatására talán a legjobban hiánycikké vált, 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is gyártják majd a 120 milliméteres harckocsi lőszerek mellett.

Armin Papperger, a Rheinmetall elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy világméretű exportot terveznek nemcsak a közepes kaliberű lőszerek tekintetében, hanem a 155 milliméterig terjedő kaliberekre is. Jelezte, hogy

évente több, mint 240 ezer harckocsi lőszert – és milliós darabszámot kisebb kaliberek esetében – tudnak majd Várpalotán gyártani, ezzel Magyarországnak komoly részesedése lesz a világ lőszergyártásában.

Megemlítette, hogy a 30 milliméteres lőszergyár egy 300 millió eurós beruházás, de a Rheinmetall vállalat - a német-magyar vegyesvállalaton keresztül - összesen félmilliárd eurót fektet be Várpalotán, hiszen hatalmas, 54 milliárd eurós megrendelési állományuk van, és ezt kell kielégíteniük a jövőben.

Kontrát Károly a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy vélte, Várpalota életében új fejezet indul nemcsak az új munkahelyek megteremtésének nyomán, hanem az infrastrukturális fejlesztések miatt is, amelyekre a Kormány 24 milliárd forint nemzeti forrást biztosít. Szerinte a teljes program megvalósulása után a gyár hasonló szerepet tölthet be, mint annak idején a szénbányák tették a térségben.

Campanari-Talabér Márta, Várpalota város polgármestere szintén üdvözölte, hogy a város a magyar védelmi ipari területek között az egyik legfejlettebb ökoszisztémát biztosítja a térség számára, így biztosítva mind a város, mind pedig a tágabb értelembe vett régió fejlődését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem az a baj, hogy kevés a fa – csapdába sétál Budapest a Főkert szerint

Nem az a baj, hogy kevés a fa – csapdába sétál Budapest a Főkert szerint

A budapesti fák akár harmadát is komolyan veszélyeztetheti a klímaváltozás a következő 15 évben – derül ki egy friss elemzésből. A forróbb, szárazabb nyarak, a vízhiány és a városi környezet egyre nagyobb terhet jelent a növényzetnek – erről beszélt az InfoRádióban Dezsényi Péter, a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója.

Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Beelőzte Tokiót az új ázsiai pénzügyi központ

Beelőzte Tokiót az új ázsiai pénzügyi központ

Dél-Koreai pénzügyi fejlemények egyre gyakrabban kerülnek a nemzetközi figyelem középpontjába. A legfrissebb globális pénzügyi rangsorban Szöul a 10-ről 8. pozícióba lépett elő, tartósan biztosítva helyét a top 10-ben, megelőzve a fő viszonyítási pontot, Tokiót is. A relatív erősödés mögött egy hosszabb távú tudatos stratégia áll. A versenyelőnyét Szöul a fintechek, a digitális bankok és az ország technológiai vállalatainak egy közös pénzügyi, innovációs ökoszisztémába való összekapcsolásával kívánja elérni, miközben a részben még zárt hazai pénzügyi rendszert fokozatosan megnyitja a nemzetközi tőke előtt. Ugyanakkor az elmúlt időszak AI- és technológiai részvények zuhanása és a won volatilitása megmutatta, hogy a koreai modell erősen kitett a technológiai koncentrációnak és az amerikai-kínai versengésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×