A kétéves kor alatti időszakban szoktak kiderülni az eltérő mozgásfejlődési, megkésett motoros fejlődési, aszimmetrikus tartásos problémák. Ebben a korcsoportban néhány gyereknél a neurológus már láthatja, hogy hosszabb kifutású problémáról, állapotról, vagyis központi idegrendszeri károsodásról van szó. Ezek előzménye lehet koraszülés, kis súllyal születés, agyvérzés vagy hipoxiás állapot - sorolta a szakember.

"A hozzánk bejelentkező családoknál a konduktív szűrést és tanácsadást végző kollégának az az elsődleges célja, hogy felmérje, van-e durva probléma. Ha nincs súlyos gond, a családot akkor is tanáccsal látja el. Ez tehát nem egy egyszerű és gyors szűrővizsgálat, hanem egy hosszabb folyamat. Már első alkalommal is kapnak 3-4 olyan feladatot a családok, amellyel előkészíthetik a következő 4 hónap mozgásfejlődését" - mondta Makk Ádám.

A kutatások és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják a szakember szerint, hogy

akinek folyamatos megkésett mozgásfejlődése van, hiába nem központi idegrendszeri károsodott, ötéves korára mégis mutathat lemaradást a tanulási képességei terén.

"Olyan esetekben tehát, ha nem maradnak ki a mozgások vagy csak egy-kettő marad ki, de időben beindítják a fejlesztést úgy, hogy az édesanya megtanulta a gyakorlatokat és elvégzi a gyerekkel, akkor az iskolai kezdésnél már nem lehet akkora lemaradás a tanulási képességeknél, mint ha csak iskolába kerülésnél derülnek ki a hiányosságok" - mondta Makk Ádám.

A szűrésen való részvételnek nem feltétele a neurológiai beutaló.

A konduktív nevelési tanácsadást a Pető-módszerrel végzik. Ha komoly, neurológiai eltérésre utaló jelet találnak, biztos, hogy neurológushoz küldik a gyereket, mert csak annak a birtokában lehet elkezdeni a hosszabb távú fejlesztést.

A csecsemőkori mozgásfejlesztésről elmondta: három fő módszer létezik.

• A születéstől kezdve a gyermek egészséges reflexeire építő fejlődésrehabilitációs program. (Fontos, ki nem hagyható fázis, ha neurológiailag indokolt.)
• A manuálterápia, ami masszírozással a perifériákon keresztül hat; a szükséges mozgásokra alkalmassá teszi a gyermek izomzatát.
• A konkrét mozgások tanítása, az aktív tanulás. A gyermeket már akár 4 hónapos kortól aktív mozgásba lehet hozni. A módszer része a szülő tanítása arra, hogy miként vezesse rá a gyereket az egyes mozdulatokra, mozgásokra. Négy hónaposnál kisebb csecsemőnél a szülők megtanulhatják, hogyan fektessék hasra, hátra a gyereket, hogyan legyen egy kis játék, és innen indulva két-három hónappal később már a gyereket is "be lehet kapcsolni" a tanulásba - sorolta Makk Ádám.