Tudósítóink

Az ENSZ "katasztrofálisnak" nevezte a Kelet-Ukrajnában kiújult harcokat és úgy tűnik, nem kellett sokat várni az újabb sokkoló incidensre. Szerda délelőtt először a lázadókhoz közeli és orosz források jelentették azt, hogy Donyeckben tüzérségi támadás ért egy kórházat és többen meghaltak.

Jordániában kivégezték az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat két, bebörtönzött tagját. Az ítéletet nem sokkal azután hajtották végre, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet brutális módon, elevenen égette el a Jordán Királyi Légierő fogságba esett pilótáját.

Határozottan cáfolták az InfoRádió érdeklődésére a BMW-nél és a Daimlernél is, hogy magyarországi telephely építését illetve bővítését tervezik, míg a Paksi Atomerőművel kapcsolatban a müncheni Siemens cáfolt. Ennek előzménye, hogy a vs.hu nyomán tegnap több magyar médium hírt adott olyan kereskedelmi megállapodásról, amely állítólag Angela Merkel kancellár hétfői budapesti látogatása során született.

Csütörtökön könyv jelenik meg Angliában Károly walesi hercegről. A már megjelenése előtt nagy vitát kiváltó elemző életrajz szerzője azt állítja, hogy II. Erzsébet királynő aggodalommal néz a trónöröklés elé, mert a hercegnek sok hibája van.

Miközben a japán közvéleményt sokkolta, hogy az Iszlám Állam egy második japán túszt is meggyilkolt, Jordánia továbbra is hajlandó szabadon engedni egy elítélt dzsihádistát, hogy visszakapja fogságba ejtett pilótáját.

Angela Merkel hétfőn egynapos látogatásra Budapestre érkezik. A német kancellár utoljára öt évvel ezelőtt járt Magyarországon, azóta azonban több alkalommal is találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Milyen várakozásokkal tekintenek Berlinben Angela Merkel budapestitárgyalásaira - ennek nézett utána az InfoRádió németországi tudósítója.

A dél-morvaországi Slavkovban - az egykori Austerlitzben - találkozott csütörtök délután Bohuslav Sobotka cseh, Robert Fico szlovák kormányfő és Werner Faymann osztrák kancellár. A felek megegyeztek a három ország közti szorosabb együttműködésben. Robert Fico szerint mindez nem gyengíti a Visegrádi négyek erejét.

A brit külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet, azt követően, hogy két orosz nagyhatótávolságú bombázó közelítette meg a brit partokat. Az ukrán válság és a Litvonyenko-meghallgatások miatt újabb mélypontot ért el a két ország viszonya.

Csehországban sem ért egyet mindenki Milo¹ Zeman államfő keddi kijelentésével, amely szerint a világot egy újabb "szuperholokauszt" veszélye fenyegeti, és ezért egy nemzetközi fegyveres akcióra van szükség az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt. A cseh külügyminiszter badarságnak nevezte az elnök szavait.

Helyi idő szerint napnyugtáig, magyar idő szerint kora délutánig adott időt az úgynevezett Iszlám Állam, hogy Jordánia átadjon neki egy terrorizmus miatt elítélt nőt. Ellenkező esetben a szélsőségesek azzal fenyegetőznek, hogy megölik a fogságukba esett jordán pilótát. Korábban még arról volt szó, hogy elengedik.

Jordánia - Japán nyomásának is engedve - hajlandó egy kudarcot vallott öngyilkos merénylőre cserélni az Iszlám Állam fogságába esett pilótáját. Japánban azt remélik, hogy a túszul ejtett japán tévés is kiszabadulhat. Eddig a királyság és Japán is azt mondta, nem alkudozik terroristákkal.

Az EU külpolitikájának bírálatával lepte meg partnereit az új görög miniszterelnök. A radikális baloldali Alekszisz Ciprasz az Oroszország ellen tervezett új szankciókat kifogásolta és azt állította: Athénnek nem adtak beleszólást a kérdésbe.

Miközben a görög választók egy része ünnepli a radikális baloldali Sziriza győzelmét, Görögország néhány héten belül kifogyhat a pénzből. Athénnek a jövő hónapban és márciusban több, közel 3 és félmilliárd euró kölcsönt kell visszafizetnie.

Az Egyesült Államok is támogatja, hogy a szíriai ellenzék egyes képviselői és az Asszad-rezsim küldöttei Moszkvában tárgyalásokat kezdtek a békés rendezésről. Mindez arra utal, hogy Washington eddigi Szíria-politikája eredménytelen volt.

Hamarosan mozikba és DVD-re kerülhet az a döbbenetes és megrázó részleteket bemutató dokumentumfilm, amelyet angol filmesek készítettek még 1945-ben a náci koncentrációs táborokról. Az egykori filmet végső vágásra, feldolgozásra átadták a világhírű brit rendezőnek, az akkor már Hollywoodban dolgozó Alfred Hitchcocknak, de a bemutató végül elmaradt. A teljes anyag megrázóbb Hitchcock bármely horrorfilmjénél.

Miközben világszerte korlátozni próbálják a taxizást forradalmasító Uber céget és annak okostelefonos alkalmazását, Kínában hódit a "Népi Uber". Az applikációban olyan utakat lehet lefoglalni, amelyek során luxusautók tulajdonosai szállítják fillérekért az utasokat.

A francia alkotmánytanács helybenhagyta a belügyminiszternek azt a tavaly májusban meghozott döntését, mellyel megfosztott francia állampolgárságától egy francia-marokkói állampolgárságú terroristát. A döntés zöld utat jelent a kormány számára további hasonló lépésekhez.

2003 márciusában Washington és London elhatározta, hogy a diktátor Szaddam Huszein elnököt erőszakkal el kell távolítani Irak éléről. A háború megindítását azzal indokolták, hogy Iraknak tömegpusztító fegyver-arzenálja van, és ezzel veszélyezteti a térség országait. Brit pacifisták tömegtüntetésekkel tiltakoztak az iraki beavatkozás ellen, és azóta is állítják, hogy Tony Blair akkori kormányfő hamis adatok alapján vitte harcba a katonákat. Az iraki háború végeztével, hat éve, vizsgálat indult, de ennek a zárójelentése egyre késik. Most gyanússá vált, hogy nincs-e a késedelemnek politikai oka, mivel májusban, Nagy-Britanniában választás lesz.

A nekrológok óvatos reformerként írják le a 90 éves korában elhunyt Abdullah szaúdi királyt. Az uralkodó helyét szintén idős öccse veszi át, ezért megfigyelők nem számítanak rá, hogy sokáig fog kormányozni. Abdullah változtatni próbált hazája gyakorlatán, például egy olyan egyetemet hozott létre, ahol együtt tanulhattak a férfiak és a nők. Autót azonban nők továbbra sem vezethetnek, tetőtől-talpig feketébe kell öltözniük és csak férfi családtag engedélyével dolgozhatnak vagy mehetnek férjhez.

A benzin és a gázolaj ára már hónapok óta csökken, előrejelzések szerint ez az elkövetkező hetekben is így marad. Ennek ellenére azonban a szlovákiai árak továbbra is magasabbak, mint a szomszédos országokban. Elemzők szerint a magas árakért a magas adóteher és a konkurencia hiánya is felelős.