Tudósítóink

Csaknem 5 ezren tüntettek hétfőn este Pozsonyban a korrupció és a kormány ellen, s vélhetően további tiltakozásokra is sor kerül majd: november 25-én ugyanis korrupcióellenes menetelést tartanak.

A brit sajtó is sokat foglalkozik annak a szendvicsgyárnak az esetével, amely új üzeméhez Magyarországon akar toborozni mintegy háromszáz munkást. A Daily Mirror című, nagy példányszámban megjelenő bulvárlap színes riportot közöl a cég egyik, már működő gyáregységéről, és úgy találja: nem csoda, hogy angol munkaerő nem akar ott dolgozni, mert a fizetés alacsony és a munkakörülmények igencsak kifogásolhatóak.

Úgy tűnik, a hétvégi ausztráliai G20-as csúcson a fő téma a Nyugat és Oroszország szembenállása lesz. Friss jelentések szerint további orosz csapatok léptek át ukrán területre. A csúcs házigazdája, Tony Abbot ausztrál miniszterelnök szomszédja megfélemlítésével vádolta meg Moszkvát.

Afganisztánban az idén rekordméreteket ért el a heroin alapjául szolgáló mákvirág termesztése - figyelmeztetett az ENSZ. A növényt éppen azokban a tartományokban termesztik, ahol még erős a tálibok befolyása - akik a befolyó pénzből finanszírozták a kivonuló nyugati csapatok elleni háborújukat.

A világ kormányai jelentősen alábecsülik, hogy mennyibe kerül majd a következő 25 évben az elöregedett atomreaktorok üzemen kívül helyezése. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint akár a 100 milliárd dollárt is meghaladhatják a költségek.

Amint azt előre borítékolni lehetett, most sem sikerült az ellenzéknek Robert Fico leváltása. Az indítványt három napon át tartó megszakítás nélküli vita után utasította el a szlovák parlament.

Kína felé nyit Vlagyimir Putyin orosz elnök, miközben mélypontra jutottak az orosz-amerikai kapcsolatok. Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök újabb jelentős gázügyletről kötött megállapodást, aminek elemzők szerint inkább geopolitikai és nem gazdasági jelentősége van.

Berlinben a belügy- és az igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő, amely három évi terjedő szabadság vesztéssel sújtaná azokat a sportolókat, akikről kiderül, hogy a versenyekre doppingoló szerek használatával indult. Ez nemcsak német sportolókra vonatkozna, hanem a külföldiekre is, akik németországi versenyeken vesznek részt. A törvényjavaslatról alighanem keserűséggel nyilatkoznak mindazok az egykori keletnémet sportolók, akiket edzőik ajzószerek szedésére kényszerítettek, hogy ezzel is kidomborítsák az egykori NDK eredményeit.

A Daily Mail című polgári konzervatív brit napilap címoldalán foglalkozik azzal a már néhány napos hírrel, hogy egy új angliai szendvicsgyárba Magyarországról akarnak toborozni 300 munkást. Az újság felteszi a kérdést: "Senki sincs Nagy-Britanniában, aki szendvicset tudna készíteni?"

Berlinben a pénzügyminiszter egyre szigorúbb intézkedéseket sürget az adócsalókkal szemben. Azok iránt is fogyóban van a hatóságok türelme, akik enyhébb büntetés reményében önként jelentik be, hogy a németországi adózás kijátszására titkos külföldi számlákon fektették be pénzüket. Most azonban kiderült, hogy állami szektorba tartozó intézmények is éltek az előnyös lehetőségekkel, legalább is ez olvasható a müncheni Süddeutsche Zeitung jelentésében. Eszerint Luxemburgban nemcsak a Deutsche Bank nevű magánbank igyekezett megkerülni a német adótörvényeket, hanem például az orvosok nyugdíjintézete is.

Nem egyértelmű, hogy mi történt az Iszlám Állam dzsihádista csoport vezetőjével. Az iraki hatóságok azt állítják, hogy Abu Bakr Al-Bagdadi megsebesült, egyik helyettese pedig meghalt egy amerikai légicsapásban. Washingtonban először azt mondták: nem tudnak ilyen légitámadásról.

A szlovák parlament a múlt héten utasította el azt a törvénymódosító javaslatot, amely az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartását szorgalmazta.

Londonban, kedd este a Magyarországon született Skóciai Szent Margitról elnevezett díszvacsorát adott Szabadhegy Péter nagykövet, amelynek díszvendége a királyi család tagja, a Kenti hercegné volt, szónoka pedig Áder János köztársasági elnök. Ezzel elindult az a program, amely egyfelől az edinburghi Margit Királyné Egyetem, másfelől a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem három-három diákja számára fog ösztöndíjat biztosítani.

Az eurózóna válsága miatt az elmúlt években heves vita folyt a politikaformálók között a megszorítások szükségességéről. Európában például a takarékoskodó Németország ragaszkodott ahhoz, hogy a valutaunió más tagállamai is a kiadások visszafogásával lábaljanak ki a válságból. Most bírálatok érték a Nemzetközi Valutaalapot, amiért szintén a megszorításokra helyezte a hangsúlyt.

Horst Seehofer bajor tartományi kormányfő Orbán Viktor miniszterelnök müncheni látogatásával kapcsolatban kijelentette, hogy vendége demokratikusan választott koalíció élén áll és ezért szívesen látott vendég. Seehofer egyúttal visszautasította az ellenzék vádját, amely szerint Orbán semmibe veszi a demokrácia alapszabályait.

A jövő hét végén tartják az önkormányzati választásokat Szlovákiában. A két magyar párt, az MKP és a Híd, ezúttal sem vitte túlzásba az együttműködést. Csupán minden hatodik polgármesterjelöltjük közös.

A 100 fős szenátusban a republikánusok a nem végleges eredmények szerint legkevesebb 52 mandátumot szereztek és még további egy vagy két államban könyvelhetnek majd el győzelmet. A 435 fős képviselőházban az elnök ellenzékének a CNN hírtelevízió szerint legkevesebb 246 mandátuma lesz. A Republikánus Párt a második világháború óta nem tett szert ekkora fölényre a törvényhozásnak ebben a kamarájában. Az Egyesült Államokban lezajlott félidős választások után fordulat jön Washingtonban.

A német kormány szóvivője közölte, hogy a kancellár kész az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás esetleges vadhajtásairól tárgyalni a brit miniszterelnökkel. A Spiegel hírmagazin nemrégiben írt arról, hogy Angela Merkel még Nagy-Britannia uniós tagságának feladását sem zárta ki arra az esetre, ha London gátolni akarja a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül.

Az ukrán elnök módosítani akarja a lázadókkal kötött tűzszünet feltételeit. A Moszkva-barát szeparatisták a hétvégén rendeztek választásokat az általuk ellenőrzött területeken, ám a voksot Oroszországon kívül más állam nem ismeri el. Petro Porosenko most azt mondja, visszavonná a térségek különleges státuszát.

Több, mint 100 egykori magas rangú izraeli katonai és biztonsági vezető szólította fel Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy próbáljon békét kötni a palesztinokkal. Az utóbbi napokban ismét éleződött a feszültség egy jobboldali rabbi elleni merénylet és állítólagos palesztin támadója lelövése miatt. A kormány emellett további zsidó otthonokat építene Kelet-Jeruzsálemben, ami kivívta a palesztinok haragját.