Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Kum, 2009. szeptember 28.A Digitalglobe által 2009. szeptember 28-án közzétett műholdas felvételen Irán feltételezett második urándúsító üzeme látható az iráni Kum közelében. Ezen a területen korábban az Iráni Forradalmi Gárda rakétasilókat működtetett. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2009. szeptember 25-én számolt be arról, hogy Irántól tájékoztatást kapott egy második titkos urándúsító üzem létezéséről. (MTI/EPA/DIGITALGLOBE)
Nyitókép: DIGITALGLOBE

Amerika megtámadta Iránt, bevetették a bunkerromboló bombákat is

Három iráni nukleáris komplexumot támadtak az amerikai bombázók Iránban, a célpntok Natanz, Fordo és Iszfahán voltak - közölte az amerikai elnök.

Donald Trump szerint „totálisan lerombolták” a telephelyeket, amelyeket mélyen a föld alá építettek.

„Nagyon sikeres katonai akciót fejeztünk be Iránban három nukleáris létesítmény ellen. Nincs még a világon olyan hadsereg, amely képes lett volna erre. Eljött a béke ideje”

– közölte Trump, aki azzal fenyegette meg Iránt, hogy még egy sor célpont van, amelyeket „percek alatt ki lehet iktatni”.

Nem húzta két hétig a döntést

Az elnök a Fehér Házban, szólalt fel, a háta mögött ott állt JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter.

Azt is elmondta, hogy

„gratulál Bibi Netanjahu izraeli miniszterelnöknek... olyan csapatként dolgoztunk együtt, amely talán még nem volt... messzire mentünk, hogy mérsékeljük ezt, az Izrael elleni borzalmas fenyegetést”

– közölte.

Trump a héten még arról beszélt, hogy Iránnak két hete volt a kompromisszumra és lebegtette, hogy meghozta-e a döntést arról, hogy az Egyesült Államok Izrael oldalán beavatkozik-e Irán ellen.

Bevetették a bunker-gyilkos bombát

Katonai elemzők akkor megemlítették, hogy az izraeliek egyedül nem fogják tudni elhárítani az állítólagos iráni nukleáris fenyegetést, mivel az akár 60 méter mélyre hatoló amerikai, GBU-57-es bunker-bombára van szükség a feladathoz, amelyet B2-es amerikai lopakodó bombázókról tudnak indítani.

A Fox News szerint csak a fordói telephelyre 6 darab, egyenként 15 tonnás bunkerrobbantó bombát dobtak le.

Trump döntése és a misszió sikeréről szóló megjegyzései nyomán minden valószínűség szerint ilyen fegyverrel támadtak iráni kulcslétesítményeket.

Netanjahu izraeli miniszterelnök a maga részéről gratulált Donald Trumpnak és azt mondta: Amerika „lenyűgöző és igazságos ereje” és a csapások „megváltoztatták a történelmet”.

Steve Bannon, Trump volt stratégája és híve – aki épp a napokban figyelmeztetett, hogy az Irán elleni fellépés az izraeliek ügye és hogy az „szétszakíthatja Amerikát”, az elnök „eddigi legnagyobb és legmerészebb” lépésének nevezte az Irán elleni akciót.

„Immár harcoló felek vagyunk Izrael és a perzsák háborújában. Azt hiszem, ezt már szélesebb háborúnak lehet nevezni, bár úgy néz ki, az elnök ezt szeretné meghagyni taktikai csapásak” Hozzátette, hogy a legtöbb amerikai „nem akar ebbe belefolyni... Most már résztvevői vagyunk”.

Van, aki bíróság elé állítaná Trumpot

Az egyik legelső bírálat a támadásokra a radikális baloldali amerikai képviselőtől, Alexandria Ocasio-Corteztől érkezett.

„Az elnök katasztrofális döntése, hogy jóváhagyás nélkül bombázza Iránt az alkotmány és kongresszusi háborús jogkörök durva megsértése.

Egy olyan háború kirobbantását kockáztatja, amely nemzedékekre magába szívna bennünket. Mindez világos és elégséges indok, hogy vádeljárás alá helyezzék”

– mondta Ocasio Cortez.

Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke viszont támogatásáról biztosította az elnök lépését. A közösségi médiában megjelent bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy ez a katonai művelet "világos emlékeztetőként" kell, hogy szolgáljon az Egyesült Államok ellenfelei és szövetségesei számára azt illetően, hogy Donald Trump elnök szavainak súlya van. "Az elnök minden lehetőséget megadott Irán vezetőjének, hogy megállapodást kössön, de Irán visszautasította, hogy megegyezzen a nukleáris leszerelésről" - érvelt.

Irán fenyeget

Egy iráni parlamenti illetékes szerint „nem történt helyrehozhatatlan kár”. Az iráni állami tévé pedig közölte: immár minden amerikai állampolgár és katona célpont a régióban.

„Maga kezdte, mi pedig befejezzük” – mondta a bemondó, közvetlenül Trumpnak címezve a megjegyzést, a háttérben a térségben található amerikai katonai bázisok térképével.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×