Infostart.hu
eur:
364.94
usd:
331.1
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Büntetlenek maradnak a SIM-kártya kémek

Nem tesz feljelentést az Egyesült Államok és Anglia ellen a világ legnagyobb SIM-kártya gyártója, a francia alapítású, de hollandiai székhelyű Gemalto multinacionális vállalat, amiért a két említett állam titkosszolgálatai 2010-ben és 2011-ben behatoltak a cég informatikai rendszerébe. Franciaországban rossz emlékeket ébresztett a történet, a cég elődjének irányítását tizenöt évvel ezelőtt ugyanis egy az amerikai titkosszolgálatokhoz kötődő befektető szerezte meg.

A Gemalto elődjét, a Gemplus-t 1988-ban alapította hat francia mérnök. A SIM-kártyák gyártásának az ötlete annyira megtetszett az akkori francia kormánynak, hogy azt 100 millió franc-nal támogatta meg, ezzel párhuzamosan pedig a France Telecom telefontársaság masszívan rendelte tőlük az újfajta, áramkörrel ellátott telefonkártyákat.

A cég eredménye csaknem azonnal szárnyalni kezdett, a vezetők pedig egy sor, kriptográfiai, azaz titkosítási eljárásról szóló szabadalmat jegyeztettek be.

E technikai újdonságok amerikai befektetők érdeklődését is felkeltették, többek között a Texas Pacific Group nevű társaságét, ám mögöttük a franciák a titkosszolgálatokat sejtették és az érdeklődőt kétszer is kikosarazták. 2000-ben a Gemplus új igazgatója azonban végül elfogadta, hogy a Texas Pacific Group 550 millió dollárért 26 százalékos részesedést szerezzen a társaságban, arra számítva, hogy ily módon könnyebb lesz megjelenniük az amerikai piacon.

A dolgok azonban nem a franciák elképzelései szerint alakultak: az amerikaiaknak elérték, hogy ők nevezhessék ki az igazgatótanács többségét, illetve hogy a cég székhelyét Luxembourg-ba helyezzék át. Két évvel később az igazgatótanács élére azt az Alex J. Mandl-ot nevezték ki, aki a CIA-által létrehozott In-Q-Tel nevű befektetési alap vezetésének is a tagja volt.

A franciák számára ezzel végleg bebizonyosodott, hogy valójában amerikai titkosszolgálati manőverről volt szó, amely a SIM-kártyákhoz kapcsolódó kriptográfia megszerzését célozta, de már semmit sem tudtak tenni. Az amerikai vezetés elérte az utolsó alapítók távozását is, 2006-ban pedig a Gemplus-t összeolvasztották a holland Axalto informatikai társasággal, a cég nevét pedig Gemalto-ra változtatták.

A francia állam egy befektetési alapon keresztül 2009-ben meghatározó tulajdonrészt szerzett az új társaságban, de amint a szakértők fogalmaznak, az amerikaiak addigra már megszerezték, amit akartak, a Texas Pacific Group pedig a következő évben el is adta részesedését.

A ma már multinacionális, közel 6 milliárd eurós alaptőkével rendelkező társaság története innentől kezdve különösebb botrányok nélkül folytatódott, egészen idén februárig, amikor a The Intercept nevű internetes hírportál azt közölte, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség és brit megfelelője, a Government Communications Headquarters emberei 2010 és 2011 között betörtek a Gemalto rendszerébe, és megszerezték a SIM-kártyák azonosítási, illetve titkosítási kódrendszerét, és ily módon képesekké váltak a mobiltelefonokon zajló beszélgetések lehallgatására.

A társaság francia vezérigazgatója néhány napja rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem történt masszív lopás, és szerintük a behatolóknak nem sikerült a titkosítási kódrendszert megszerezniük, mert azokat "teljesen biztonságos" helyen őrzik. Olivier Piou aggasztónak tartotta, hogy állami intézmények olyan magánvállalatok ellen hajtanak végre ilyen jellegű akciókat, amelyek tevékenysége minden gyanú fölött áll, hozzátéve ugyanakkor, hogy a két kémkedő ország ellen nem tesznek feljelentést, mert túlságosan bonyolult és költséges lenne bizonyítani az informatikai támadásokat.

Az ügy kapcsán újra a figyelem középpontjába került az a 175 oldalas jelentés, amelyet a kémelhárítással foglalkozó francia parlamenti képviselők 2014.decemberére készítettek el, és amelyben egyebek mellett arra figyelmeztettek, hogy más országok mellett a baráti Egyesült Államok is masszív gazdasági kémkedést folytat Franciaországban, és e tevékenység nemcsak a legnagyobb cégeket, hanem a kisebb innovatív társaságokat is érinti. A jelenség kezelésére a honatyák egy olyan nemzeti szabályozás létrehozását sürgették, amely képes megvédeni a stratégiailag fontos vállalatok üzleti titkait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×