Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
332.03
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Miért pusztulnak ki tömegesen a fajok 27 millió évente a Földön?

A Földön 27 millió évente történik egy-egy tömeges kihalás. Egyes elméletek egy láthatatlan csillagot, a Nemesist okolták a katasztrófákért, két amerikai tudós azonban úgy véli: túl szabályos időközönként történik meg ez ahhoz, hogy egy égitest okozza.

Huszonhétmillió évente következett be tömeges kihalás a Földön az elmúlt legalább ötszázmillió esztendőben - állapította meg Adrian Melott, a Kansasi Egyetem asztrofizikusa és Richard Bambach paleontológus, a Smithsonian Intézet munkatársa.

A katasztrófa szabályos ismétlődését korábban annak tulajdonították a kutatók, hogy feltételezések szerint egy hatalmas, sötét csillagszomszéd kering a Nap körül, amelyet az 27 millió évente közelíti meg.

Ezt a feltételezett sötét csillagot a tudósok Nemezisnek nevezték el, és szerintük minden ilyen

találkozáskor üstökös záport szabadít ki az Oort-felhőnek nevezett zónából a naprendszer peremén. A tűzeső pedig végigsöpör a Földön.

Azonban a katasztrófa rendszeressége és az előfordulási időszak hossza a jelek szerint kizárja ezt az elméletet. Ugyanis az utóbbi 500 millió évben a Napnak számos közeli találkozója volt más, ismert csillagokkal. Ezek nem elenyésző tömegvonásának pedig bizonyosan hatnia kellett (volna) a Nemezis keringési pályájára, ami miatt a 27 millió éves ciklus is törvényszerűen módosul.

A Nap-Nemezis találkozás csúcspontjának így lassacskán legalább 20 százalékkal változnia kellene, ami a kozmikus csapás idejét is eltolná, vagy hirtelen váltásokat okozna, és 2-3 kitörést váltana ki egyetlen keringési cikluson belül. Ehelyett: a 27 millió éves periódus 99 százalékos pontossággal ismétlődik.

Az ilyen arányú esély az ismétlődésre nem lehet véletlen - szögezik le a tudósok, akik azt is hozzáteszik, hogy azoknak a leleteknek a kora, amelyek a Nemesis-elmélet megfogalmazására ösztönöztek, most inkább a teória ellen szólnak.

Ez pedig arra utal, hogy a pusztító jelenség oka nem egy rejtőzködő égitest lehet, ami hosszú ideje valószerűtlenül szabályos időközönként csapásokat mér ránk az űrből, hanem valami más, ami sokkal közelebb áll a Földhöz.

A tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy tömeges kihalást csak a legnagyobb katasztrófák okozhatnak. Az ismert kisebb természeti csapások csupán az ismert fajok 10 százalékát pusztítják el. És míg az előbbiek 27 millió évente egyszer fordulnak elő, utóbbiak bármikor bekövetkezhetnek.

Nem kell azonban rögtön pánikba esni. Az utolsó ilyen tömeges kihalás éppen 10 millió éve következett be. Így elegendő idő maradt arra, hogy a következő katasztrófáig kiderítsék a tudósok, mi az ok.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×