A cukorbetegség világszerte mind gyakoribb, mert mind több az idős, illetve súlytöbblettel bajlódó ember. Ráadásul az is tény, hogy a cukorbaj lassan, fokozatosan alakul ki, és a betegeknek kezdetben panaszt sem okoz.

Sascha Dublin és munkatársai olyan betegeket gyűjtöttek össze, akiknél a leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarremegés bukkant fel. Ennek az a lényege, hogy a szív felső része, a pitvar a szabályos ütem helyett remegni, fibrillálni kezd, aminek nyomán az egész szív szabálytalanul működik.

Megfelelő kezelés, ellenőrzés mellett ezek a betegek kifogástalanul élhetnek. Az Európai Unióban becslés szerint csaknem ötmillió embernek működik szabálytalanul a szíve. A kockázat a szövődményekből ered, mert a nem működő pitvarban véralvadék keletkezhet, és elszabadulva agyi katasztrófához vezethet.

A kutatók 1400 cukorbetegnél figyelték meg a ritmuszavart; 2200 olyan kontroll személlyel vetették össze őket, akik azonos korúak, neműek és vérnyomásúak voltak, de szívük szabályosan vert. Azt is följegyezték, hogy a vizsgálati alanyoknak mennyi volt a testsúlyuk.

A cukorbetegeknek 40 százalékkal volt nagyobb az esélyük a pitvarremegés elindulására, mint az azonos korú, de cukorbajban nem szenvedő társaiknak. Az is kiderült, hogy minél hosszabb ideje szenvedett a páciens cukorbetegségben, annál gyakrabban fordult elő a pitvarfibrilláció: minden cukorbetegségben töltött esztendő három százalékkal növelte a ritmuszavar esélyét.

A korábbi tanulmányokban sok volt az ellentmondó adat. A most közölt még két fontos fölismerést tartalmazott. Az egyik új eredmény az, hogy a nem megfelelően kezelt, magas vércukorszintű betegek csoportjában a szívritmuszavar kétszer gyakoribb, mint a cukorbajban nem szenvedők körében.

A legfontosabb tanulság viszont az, hogy a jól kezelt, normális vércukorral élő betegek csoportjában a pitvarfibrilláció nem fordult elő többször, mint a cukorbajban nem szenvedő emberek között. Ezért is érdemes a vércukorszintet rendben tartani.