A szakember kifejtette, hogy az úgynevezett balhés sportolókat kevésbé szívesen látják az edzők, még ha rendkívüli kvalitásokkal is bírnak, hiszen miattuk széteshet egy egész rendszer.

Ha egy közösséget megkérdezünk, kivel játszanak szívesebben, egy olyan személlyel, akiben folyamatosan ott van a kiállítás lehetősége, vagy egy olyannal, akinek kiszámíthatóan stabil a játéka, az utóbbira fognak voksolni - mutatott rá Kárpáti Róbert..

Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az egyéni sportokban egészen más a helyzet: ott a versenyző előbb-utóbb saját kárán fogja megtanulni, hogy nem kifizetődő a magatartásformája. Csapatoknál azonban egy balhés megnyilvánulásnak az egész közösség megissza a levét - jegyezte meg.

Kárpáti Róbert arról is beszélt, hogy a sportpszichológusnak a pályán már nincs lehetősége a beavatkozni a folyamatokba, a pályára való kivonulás pillanatáig el kell végeznie a felkészítést. Azt, hogy mindez mennyire sikerült, csapatjátékokban nehezebb megítélni. Egyéni sportolóknál jobban látható, korábban melyek voltak azok a helyzetek, amelyeket a versenyző nem tudott kellően kezelni, később viszont már igen.

A sportpszichológus abban tud segíteni, hogy a sportolók abban a - futballt tekintve - másfél órában, vagy vívóknál másfél percben, amikor kiállnak, képesek legyenek tudásuk maximumát hozni - összegezte tevékenységük lényegét Kárpáti Róbert. Azt is jelezte: a kudarc és a győzelem feldolgozása egyaránt nagyon fontos, mindkettőt meg kell tanítani, tanulni.

Remélte, a következő olimpiáig tevékenységük a sportvezetők előtt is egyre ismertebb és elismertebb lesz, hisz - miként fogalmazott - ahhoz, hogy a versenyző kerek egész legyen, a sportpszichológus munkája is kell.