Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Különleges Klimt-alkotás került elő

Meglett Gustav Klimt (1862-1918) osztrák szecessziós festőnek egy linzi képtárból évtizedekkel ezelőtt rejtélyes módon eltűnt rajza, A két fekvő nő, amelynek váratlan előkerülése felcsillantotta a reményt, hogy megtalálják Egon Schiele három, ugyancsak tisztázatlan módon eltűnt alkotását.

A grafikát a linzi Neue Galerie egy volt titkárnőjének örökösei juttatták vissza a városnak. Az 1977-ben nyugdíjazott és a múlt év végén elhunyt titkárnő végrendeletében meghagyta, hogy a jogtalanul hozzá került művet halála után adják vissza a múzeumnak. Úgy tűnik, hogy a titkárnő nem lopta el Klimt-rajzot, hanem azt megvesztegesképpen kapta a galéria egy korábbi igazgatójától azért, hogy hallgasson az általa felfedezett visszásságokról.

Mint a rajz előkerülését bejelentő keddi linzi sajtótájékoztatón elmondták, a Klimt-grafikát Egon Schiele (1890-1918) három festményével együtt Olga Jäger műgyűjtőtől kapta kölcsönbe 1951-ben a linzi múzeum. A titkárnőnek egy napon feltűnt, hogy a kölcsönkapott művek közül a három Schiele-képet nem dokumentálták megfelelően, és amikor ezt szóvá tette a galéria akkori vezetőjének, Walter Kastennek, az igazgató arra kérte, hogy hallgasson a képek eltűnéséről, és hallgatása fejében neki adta a Klimt-rajzot.

A négy műalkotás eltűnésére (ellopására) akkor derült fény, amikor a kölcsönadó műgyűjtő, az 1965-ban elhunyt Olga Jäger örökösei 2006-ban, a kölcsönadási szerződés lejárta után visszakérték a képeket. Mivel a Neue Galeria tulajdonosa, a linzi önkormányzat nem tudta előteremteni a műveket, hosszas pereskedés kezdődött, amelynek következményeként a város 2011-ben 8,3 millió euró kártérítés megfizetésére kényszerült.

Mint most utólag kiderült, 2006-ban, amikor a város keresni kezdte az eltűnt alkotásokat, a volt titkárnő a szekrényében rejtette el a Klimt-rajzot, és úgy rendelkezett, hogy azt halála után adják vissza a városnak. A városháza jogi képviselője szerint semmi nem utal arra, hogy további műkincsek lettek volna az extitkárnő birtokában, sem arra, hogy valakik üzleteltek volna Linz város tulajdonában lévő festményekkel.

Klaus Luger polgármester azt mondta, hogy miután kártérítést fizettek az eltűnt képekért, az előkerült Klimt-rajzot a város saját tulajdonának tekinti, és az egykori tulajdonos örökösei csak akkor kaphatják meg, ha visszafizetik a kártérítés egy részét. A rajzot az 1960-as években 20 ezer schilling (1453 euró) értékre becsülve adták kölcsönbe egy kiállításra, jelenlegi értékét egy bírósági becslés 66 ezer euróra teszi.

Sokkal nagyobb értéket képviselnek Schiele eltűnt és továbbra is hiányzó művei, a Fiatal férfi című akvarell, a Pár című grafika és a Halott város című olajkép. Csak a Halott városért 7,5 millió euró kárpótlást fizetett a város 2011-ben, egyes szakértők szerint a valóságos értékénél sokkal többet.

A Klimt-rajz előkerülése után a rendőrség újraindította a nyomozást a képeltűnések ügyében, a városvezetés pedig közölte, hogy továbbra is fenntartja az 5000 euró nyomravezetői jutalmat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×