"Megvan a hiányzó láncszem" az MNM őskőkortól a rendszerváltásig ívelő állandó kiállításában, amely a Nemzeti Kulturális Alap 200 millió forintos támogatásának köszönhetően részben megújulhatott, részben kiegészülhetett egy új, 9-10. századi résszel - mondta el a tárlat keddi sajtóbemutatóján Tomka Gábor főigazgató-helyettes.

Ritoók Ágnes főkurátor hangsúlyozta: mivel az új egység egy nagy tárlat végére került, különös gondot fordítottak arra, hogy a közönség valódi kiállítási térbe kerüljön, ahol 3D-s animációk, makettek és kipróbálható tárgyak is helyet kaptak.

Szőke Béla Miklós, a Karoling-kori kiállítás szakkurátora felidézte: a 9. század elejére a Kárpát-medencét addig uraló Avar Kaganátus összeomlott és a Dunántúl egyes részei frank, morva, valamint óhorvát uralom alá kerültek, míg a Dunától keletre egyre szegényedő avar maradványok éltek tovább; ezt az időszakot képviseli a kiállításban például a későavar korban elrejtett nagyszentmiklósi kincsegyüttes másolata.

A század közepére Mosaburg (Zalavár) fejlődött a Dunántúl legfontosabb központjává, ahonnan az évtizedek óta folyó ásatások számos szenzációszámba menő eredményét az MNM tárlata mutatja be először a közönségnek. Igazi különlegességnek számítanak a Cirill és Metód által akkoriban frissen kidolgozott, glagolita írással bevésett cseréptöredékek, melyek a latin és görög betűs kerámiákkal együtt kiásva bizonyítják a Karoling Dunántúl sokszínű népességét.

A térség legnagyobb korabeli épülete volt a mosaburgi Hadrianus-zarándoktemplom volt, amelyet faragvány- és üvegablak töredékek mellett maketteken és 3D-animáción keresztül is megismerhetnek a látogatók. A 9. századi lakosság életét kerámiák, övveretek, lószerszámok fegyverek mutatják be, majd a korszak végét olyan sírok jelzik, melyekből csigolyákba fúródott magyar nyílhegyek kerültek elő - mondta el Szőke Béla Miklós.

Révész László, a honfoglaláskori tárlat szakkurátora hangsúlyozta, hogy a korszakkal kapcsolatos színes, de áltudományos elképzelésekkel szemben az eddigi kutatás által feltárt valódi tudásanyagot igyekeztek összefoglalni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden kérdés tisztázódott volna: külön képernyő mutatja be a korai magyarság vándorlására vonatkozó, jelenleg legelfogadottabb, de egymással is versengő elméleteket, ahogy abban a kérdésben is tudományos viták folynak, hogy a Dunántúl feletti magyar uralmat végleg biztosító, 907-es brezalauspurci csata helyszíne a mai Pozsony vagy Zalavár mellé tehető - fűzte hozzá.

Látványos animáció mutatja be a 899-es brentai csatát, míg a kalandozó magyarok fegyvereivel, felszerelésével és zsákmányanyagával sírleletek ismertetik meg a látogatót.
A kiállítás egyaránt megmutatja a 10. századi magyarság vezető rétegének és köznépének tárgyi anyagát és kitér a korabeli magyarság egyelőre kevéssé ismert hiedelemvilágára is. A látogatók egy 900-as évekbeli kislány szemével nézhetnek végig egy akkori magyar falun és a vállalkozó kedvűek azt is kipróbálhatják, milyen állatot tudtak volna elejteni egy reflexíjjal.