Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál
Nyitókép: Darrin Klimek/Getty Images

Börtönre ítélték egy grúz ellenzéki párt vezetőjét

A tbiliszi városi büntetőbíróság nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte Badri Dzsaparidzét, az Erős Grúzia nevű ellenzéki párt egyik vezetőjét, mert idézés ellenére nem jelent meg a 2021 óta bebörtönzött Miheil Szaakasvili volt elnök idején elkövetett állítólagos bűncselekményeket vizsgáló parlamenti bizottság ülésein.

Az Egyes csatorna közszolgálati televízió híradása szerint Zviad Saradze bíró az ellenzéki politikust eltiltotta két évre politikai tisztség viselésétől is. Dzsparidze személyesen nem vett részt a tárgyaláson, az ítélethirdetést pártja központi irodájában várta.

Korábban Zurab Dzsaparidzét, A változásért nevű ellenzéki koalíció egyik vezetőjét marasztalták el hét hónap, Mamuka Hazaradzét, az Erős Grúzia egy másik vezetőjét pedig nyolc hónap szabadságvesztésre szintén, amiért nem jelentek meg a bizottságban. Hazaradze esetében a bíróság később óvadékot állapított meg.

Dzsaparidzét és Hazaradzét még márciusban idézték be a testületbe, de mindketten elutasították, hogy elmenjenek a meghallgatásra. Az ügyészség vádat emelt ellenük amiért nem tette eleget "a grúz parlament ideiglenes vizsgálóbizottsága felszólításának".

A tbiliszi parlamentben februárban kezdte meg működését a Szaakasvili volt elnök idején (2003-2012) elkövetett állítólagos bűncselekményeket vizsgáló parlamenti bizottság. A testületben politikusokat, katonákat és átlagpolgárokat hallgatnak meg a 2008 augusztusában vívott orosz–grúz háború kapcsán. A bizottság a munkájának eredményei alapján jelentést fog benyújtani, amelyet továbbít az ügyészségnek. Ennek alapján a hatóságok azt tervezik, hogy pert indítanak az alkotmánybíróságon a Szaakasvili által alapított Egyesült Nemzeti Mozgalom (UNM) párt és a hozzá kapcsolódó egyesületek betiltása érdekében.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Totális váltást követel az új generáció: letarolja a biztosítási piacot a technológiai élmény

Jelentős átalakulás küszöbén áll a biztosítási szektor: a statikus, „megkötöm és elfelejtem” típusú termékek korszakát felváltja a hiperperszonalizált, adatvezérelt ökoszisztémák világa. A Capgemini friss biztosítási tanulmánya azt vizsgálja, hogyan válhatnak a biztosítók passzív kifizetőből proaktív életmód-partnerré. Ebben az új világban a mesterséges intelligencia és a felhőalapú technológia már nem csupán lehetőség, hanem a túlélés és a növekedés kulcsa. Legyen szó GenAI-alapú kockázatértékelésről, az éghajlati kihívásokkal szembeni ellenálló képesség kiépítéséről vagy a digitálisan igényes fiatal generációk megszólításáról, a jövő nyertesei azok a biztosítók lesznek, amelyek képesek lerázni öröklött rendszereik korlátait, és az ügyfélbizalmat és a technológiát egyetlen, zökkenőmentes, intelligens élménnyé formálják. A tanulmány a 10 legfontosabb trend mellett számos friss kutatási eredményt is bemutat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×