Infostart.hu
eur:
365.18
usd:
326.17
bux:
0
2026. november 2. hétfő Achilles
Mentőalakulatok tagjai az újvidéki vasútállomáson 2024. november 1-jén, miután leszakadt az épület régi, 1965 óta nem felújított részének bejárat feletti tetőszerkezete. Az omlás következtében legkevesebb egy ember életét vesztette és harmincan megsérültek.
Nyitókép: MTI/AP/Szerb belügyminisztérium

Korrupció miatt indult nyomozás az újvidéki tragédia kapcsán

Az újvidéki vasúti pályaudvar felújítása során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt nyomozást indított az újvidéki felsőügyészség.

A tájékoztatás szerint "a nyilvánosság fokozott érdeklődése miatt, különösen a médiában elhangzott nyilatkozatokat figyelembe véve - amelyek kétségbe vonják a nyilvánosságra hozott dokumentumok hitelességét, és felvetik a pénzügyi visszaélések gyanúját - az újvidéki felsőügyészség korrupció elleni küzdelemért felelős osztálya a bűnügyi rendőrség korrupcióellenes osztályával együttműködve" nyomozást indít annak érdekében, hogy megállapítsa, fennáll-e korrupciós bűncselekmény elkövetésének gyanúja.

Az eljárás elővizsgálati szakaszban van, ezért további részleteket nem közöltek.

Az újvidéki vasúti pályaudvar előteteje november elsején szakadt le tizenöt ember halálát okozva, az illetékes szervek pedig - noha 13 ember ellen vádat emeltek mulasztás és veszélyeztetés miatt - azóta sem vontak senkit felelősségre. Ezért civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők kezdtek tiltakozásba.

A követelések között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során, továbbá szabadon engednék azokat a diákokat és tanárokat, akik ellen a tiltakozások miatt emeltek vádat, és 20 százalékkal megnövelnék a felsőoktatásra szánt költségvetési keretet.

A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan hozzák nyilvánosságra a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, Aleksandar Vucic köztársasági elnök közbenjárására szabadon engedték a korábban elfogott diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért nincs szükség további tiltakozásokra.

A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért. A dokumentumokból azonban kiderült, hogy a felújítás eredetileg 3 millió euróba került volna, végül viszont 16 millió eurót költöttek rá. A különböző alvállalkozók részvétele sem egyértelmű a munkálatokban, eddig mintegy 80 ilyen cégről lehet tudni.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban újították fel, és a munka idén is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic lemondása a tragédia után azonnal felmerült, ám ezt csak a múlt kedden tették meg a politikusok.

Címlapról ajánljuk
Sayfo Omar: a francia hatóságok „meg tudják fogni” a tüntetéseket – de a franciák mást látnak, mint mi

Sayfo Omar: a francia hatóságok „meg tudják fogni” a tüntetéseket – de a franciák mást látnak, mint mi

Miközben lángokban áll Franciaország, a Migrációkutató Intézet az erőszakba torkolló tüntetések anatómiájáról írt elemzést. Az InfoRádió Sayfo Omart, az intézet kutatási vezetőjét kérdezte, aki elmondta: a francia csendőrség és rendőrség még messze nem jár a kapacitásai végén, és a francia társadalom nem egységes a tüntetések megítélésében, hiszen más hagyományai vannak, az „utcai érdekérvényesítés” legitim módszernek számít.
Mobilbank, neobank, bizalom – mit várnak valójában az ügyfelek a bankjuktól?

Mobilbank, neobank, bizalom – mit várnak valójában az ügyfelek a bankjuktól?

A banki ügyfelek túlnyomó többsége használ banki mobilalkalmazást; ezen belül közel háromnegyedük számára ez jelenti a fő banki ügyintézési csatornát. De mitől bízzuk rá a pénzünket egy szolgáltatóra, és mitől lesz az ügyfél számára jó a mobilbanki app? A 21 Kutatóközpont 1000 banki ügyfelet vizsgáló online kutatása a bankolási szokásoktól a neobankok megítélésén át a biztonsági elvárásokig vizsgálja a digitális ügyfélkapcsolatot. A részletes eredményeket a Portfolio Banking Technology 2026 konferenciáján mutatjuk be november 10-én.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×