Infostart.hu
eur:
364.91
usd:
309.73
bux:
138559.93
2026. április 16. csütörtök Csongor
Különböző állampolgárságú emberek várakoznak egy francia katonai repülőgépre, hogy elszállításk őket Niamey nemzetközi repülőteréről 2023. augusztus 2-án. Az afrikai országban július 26-án végrehajtott katonai hatalomátvétel miatt számos ország kezdte meg az állampolgárainak a hazaszállítását.
Nyitókép: MTI/AP/Sam Mednick

Változott a helyzet Nigerben

Niger szerdán, egy héttel az országban lezajlott államcsíny után ismét megnyitotta légi és szárazföldi határait Mali, Burkina Faso, Algéria, Líbia és Csád felé.

A döntést a junta szóvivője, Amadou Abdramane ezredes jelentette be, hozzátéve, hogy egyúttal új kormányzókat neveznek ki Niger öt körzetének élére.

Nigerben katonák egy csoportja a múlt szerdán hajtott végre puccsot, és letartóztatta Mohamed Bazoum elnököt.

Az Abdourahamane Tiani tábornok, az elnöki gárda korábbi vezetője által irányított junta még vasárnap őrizetbe vette többek között a belügy- és a közlekedési minisztert, továbbá egy miniszterhelyettest.

Nem sokkal azt követően, hogy Tiani az ország vezetőjévé nevezte ki magát, a puccsisták felfüggesztették az alkotmányt.

Míg az érintett európai országok állampolgárai kimenekítése mellett döntött, az államcsínyt pedig az ENSZ, az Afrikai Unió és az Európai Unió is elítélte, a szomszédos Burkina Faso és Mali, ahol szintén katona junta van hatalmon, hétfő este szolidaritását fejezte ki a nigeri puccsistákkal.

Nyugat- és Közép-Afrikában hét katonai puccs volt az elmúlt három évben,

jelentős biztonsági kihívás elé állítva az amúgy is instabil Száhel-övezetet. A térségben garázdálkodik több olyan terrorszervezet, amely vagy az al-Kaidával, vagy az Iszlám Állammal áll kapcsolatban.

Az egykori francia gyarmat Niger, a világ egyik legszegényebb országa, a világ hetedik legnagyobb urántermelője.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×