Lavrov hazugsággal vádolta meg a nyugatiakat, akik azt mondják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, hanem csak segítenek Ukrajnának helyreállítani területi épségét. Úgy vélekedett, hogy Washington nagyon magasra emelte a tétet, amikor a dominanciája megtartása érdekében törvénytelen módszerekhez folyamodott, és olyan mechanizmusokat semmisített meg, mint a szabadpiac és a magántulajdon sérthetetlensége. Rámutatott, hogy a nyugati elvekkel ellentétes szankciókat Oroszország után hamarosan bármely más olyan állam ellen is bevethetik, amely szintén nem hajlandó teljesíteni "az amerikai parancsot".

Véleménye szerint a NATO és az EU közös nyilatkozata a nyugati politika "apoteózisa" volt, amely szerinte arról szól, hogy ezek a szervezetek készek minden eszközt bevetni az "aranymilliárd" érdekeinek védelmében, és ki akarják szivattyúzni az erőforrásokat a világ többi részéből.

Lavrov eszmefuttatása értelmében míg Hitler a múlt század közepén a "zsidókérdést" próbálta megoldani, a modern amerikai és európai politikusok most az "oroszkérdésnek" fogtak neki; Moszkva stratégiai vereségére törekszenek, és "dekolonizációt" sürgetnek.

"Az Oroszország elleni szankciókat azért hirdették ki, hogy az orosz nép forradalmat hajtson végre, ezt senki sem rejti véka alá. Az arra irányuló kétségbeesett kísérlet, hogy bármilyen eszközzel fenntartsa a dominanciát, megerősíti, hogy Washington megpróbálja megakadályozni a többpólusú világ kialakulását, ami halad a természetes útján" - fogalmazott.

Az ukrajnai "különleges hadműveletet" a Nyugat által Oroszország ellen indított hibrid háborúra adott válasznak nevezte, amelynek céljait Moszkva alapvető érdekei határozzák meg.

"Ukrajnában nem lehet olyan katonai infrastruktúra, ahogy semmilyen Oroszországgal határos területen sem, amely veszélyt jelent az államunkra,

nem lehet diszkrimináció, nem lehet üldöztetés azon honfitársainkkal szemben, akik történetesen az ukrán állam polgáraivá váltak, de meg akarják őrizni nyelvüket, kultúrájukat, a lehetőséget, hogy gyermekeiket ebben a kultúrában neveljék, ahogyan azt az ukrán alkotmány kimondja" - mondta.

A tárcavezető azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy gátolják a béketárgyalásokat Moszkva és Kijev között, valamint arra használják fel Ukrajnát, hogy lerombolják az európai biztonsági rendszert. Mint mondta, nincs értelme kizárólag az ukrán válságról tárgyalni, Moszkva a problémák teljes spektrumáról akar komoly eszmecserét folytatni.

"Úgy már nem lesz, ahogy eddig volt. Már rég megmondtuk: olyan helyzet nem lesz többé, amikor hazudnak nekünk, dokumentumokat írnak alá, és nem hajlandók végrehajtani őket, ahogy ez az EBESZ asztanai nyilatkozata, az Oroszország-NATO Tanács, a Németország, Franciaország és Lengyelország által aláírt, az ukrajnai helyzet szabályozásáról szóló megállapodás, a minszki megállapodások... (esetében történt). Egész idő alatt a szemünkbe hazudtak" - hangsúlyozta Lavrov.

Azt mondta,

Moszkva és Peking együttműködése szépen alakul,

amely nem egy szövetség, "de erősebb egy szövetségnél. A kétoldalú kapcsolatot bizalom- és tiszteletteljesként jellemezte, olyannak, amely az érdekek egyensúlyán alapul.

Mint mondta, a felek különösen az ENSZ-ben, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben és a BRICS-ben, valamint Kína Egy övezet, egy út kezdeményezésén belül koordinálják tevékenységüket, és közös hadgyakorlatokat is tartanak. Hibának nevezte az amerikaiak és az európaiak arra irányuló kísérleteit, hogy Oroszországot és Kínát egyszerre próbálják meg feltartóztatni.

"Az Egyesült Államok ezt egyedül nem tudná csinálni. Nem véletlen, hogy rabszolgává tették Európát, ezt teszik Japánnal, és be akarják vonni Indonéziát, Kanadát, Dél-Koreát.

Az Egyesült Államok nem elég erős ahhoz, hogy érvényre juttassa a dominálás, valamint Oroszország és Kína megfékezésének irányvonalát. Ehhez a nyugati tábor teljes mozgósítására van szükség" - fogalmazott.

Elismerte, hogy Kína sokkal mélyebben integrálódott a globalizációs folyamatokba, így ott nehezebb megszabadulni a nyugati befolyástól. A Nyugat azonban Lavrov szerint már olyan feltételeket szabott Tajvannal kapcsolatban, amelyek a kínaiak és a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlanok, ezért Peking felismerte, hogy a nyugati rendszeren belül maradnia egyet jelent a saját alapvető érdekeinek kockáztatásával.

Kifogásolta, hogy a konszenzuskeresés helyett katonai blokkok jönnek létre, mint például az AUKUS, amelyben Japán a militarizáció felé halad. Ugyanakkor a Nyugat megpróbál éket verni India és Kína közé.

Oroszország mindenki számára előnyös alapokon igyekszik együttműködni az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal - mondta.

Az arabokat Oroszország régi és hűséges barátainak nevezte, akik megértik, hogy Moszkva egy új demokratikus világrendért küzd.

Úgy vélekedett, hogy Latin-Amerikában is kedvezően alakulnak a dolgok Oroszország számára.

A posztszovjet térséggel kapcsolatban hangsúlyozta: Moszkva soha nem tiltotta meg ottani partnereinek, hogy másokkal együttműködjenek, ahogyan a Nyugat teszi. Méltatta Georgia azon képességét, hogy ellenálljon a nyugati nyomásnak.

Az örmény-azeri konfliktusról szólva kifejezte reményét, hogy a lezárt Lacini-folyosó ügye hamarosan megoldódik. Figyelmeztette Jerevánt, hogy egy európai megfigyelő misszió telepítése az azeri határra nemkívánatos következményekkel járhat az örmények számára, ha erről nem állapodik meg Bakuval.