Ukrajna és Oroszország is vesztése lesz a február 24-én kirobbant háborúnak, ahogyan egész Európa is, vélekedett Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. Mint emlékeztetett, az Európai Unió a legfőbb válaszok megadásánál eddig a fokozatosság elvével haladt, Magyarország pedig minden egyes szankció mellett letette a (támogató) voksát, hiszen egy agresszióról van szó, amivel szemben föl kell lépni. Ugyanakkor a büntetőintézkedéseket illetően vannak olyan kérdések, amik veszélyeztetik az európai egységet, nevezetesen az energiának a témaköre – tette hozzá a korábbi igazságügyi miniszter.

Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója szerint rá kell ébredni arra, hogy a geostratégiából vagy történelmi tapasztalatból eredeztethető nemzeti érdekek élesen megjelennek a mostani helyzetben. Bármennyire is sikerült eddig a szankciós politikában egységet teremteni, igencsak feltűnő az, hogy ahogy az egyes tagállamok, köztük Magyarország belső kommunikációjában más és más formában jelenik meg az áldozat és a tettes – hívta fel a figyelmet szintén jelezve: igencsak sajátos az, hogy adott esetben egy olyan jelentős tagállamban, mint Németország, ami lényegében az EU legerősebbike, a kormánykoalíción belül is eltér a megítélése, hogy Európa fegyveres, illetve fegyverszállítási részvétele milyen formában jelenjene meg az orosz–ukrán háborúban.

„A történelem hosszú árnyékát sokkal inkább megtapasztaljuk, mint máskor”

– fogalmazott.

Az orosz offenzíva sújtotta ország uniós felvételével kapcsolatban úgy vélekedett: az egy olyan gondolat, ami politikai és gazsági természetű garanciákat ugyan kínálna adott esetben Ukrajnának, de biztonságpolitikait a legkevésbé.

Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese szerint

utópisztikus elképzelés, hogy Ukrajna rövid időn belül az Európai Unió tagja lesz.

Hiszen nem csak jogi szinten, de politikailag és gazdaságilag is illeszkedniük kellene az Európai Unió csatlakozási kondíciókhoz. Ezt csak az hiszi el, aki egy alaptudással sem rendelkezik a folyamatról – jegyezte meg Koller Boglárka megismételve, hogy a „fast-track” (felgyorsított) dologról lehet vitázni, és újságcikkeket írni, de egy teljesen utópikus elképzelés.

Trócsányi László is egyetértett a rektorhelyettes szavaival, azzal kiegészítve, hogy az orosz–ukrán háború hatására Szerbia és Montenegró viszont közelebb kerülhet az uniós csatlakozás befejezéséhez.

A kerekasztal-beszélgetésen szó volt a közös uniós hadsereg felállításának esélyeiről is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ennek megszervezése jelenleg nehezen elképzelhető, de az európai fegyvergyártás és a különböző katonai fejlesztések összehangolására mutatkozhat közös akarat.