Infostart.hu
eur:
367.52
usd:
334.96
bux:
143961
2026. november 18. szerda Jenő
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán az amerikai törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2021. szeptember 14-én. A minisztert az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásáról kérdezték.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images pool/Drew Angerer

Havanna-szindróma: Párizsban és Genfben is észleltek eseteket

Az Egyesült Államok még mindig nem tudja, hogy mi, illetve ki és hogyan okozza a betegséget – mondta Antony Blinken.

Az amerikai külügyminiszter egy interjújában beszélt erről, miután ismertté vált, hogy Párizsban és Genfben szolgálatot teljesítő amerikai diplomatáknál is jelentkezett a tünetegyüttes.

Az egész szövetségi kormány fáradságot nem kímélve azon dolgozik, hogy feltárja a már körülbelül kétszáz amerikai diplomatát és családtagjaikat sújtó betegséget, és közben igyekszik gondoskodni az érintettek megfelelő védelméről és ápolásáról is – tette hozzá Blinken az MSNBC amerikai tévének.

A párizsi és a genfi esetekről a The Wall Street Journal című lap számolt be néhány órával a külügyminiszter interjúja előtt.

Éppen ebben a két városban folytattak hétfőn biztonsági tárgyalásokat amerikai és orosz tisztségviselők.

Blinken beszámolt arról, hogy az amerikai tárgyalófelek felhozták a megbetegedések ügyét a megbeszéléseken, de nem jutottak előbbre abban a kérdésben, hogy ki felel ezekért. Mint mondta, minisztériuma számos érintett alkalmazottja a világ minden táján beszámolt neki a betegségről és arról, hogy az hogyan teszi tönkre az életüket. "Nincs kétségem afelől, hogy célzott és erőteljes támadás érte" az érintetteket - jelentette ki.

A betegség hirtelen fellépő szédüléssel, fejfájással, látásromlással és hányingerrel, illetve lelki betegségekkel, szorongással és depresszióval is járhat.

A tünetegyüttest először 2016-ban észlelték az Egyesült Államok és Kanada havannai nagykövetségének alkalmazottainál. Később napvilágra kerültek esetek Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból is, legutóbb pedig az Egyesült Államok bogotái nagykövetségén észlelték.

Az Egyesült Államok tudományos akadémiájának egy korábbi jelentése szerint "rádióhullámok célzott energiája" okozhatja a szindrómát.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×