"Kevesebb atomtöltettel rendelkezünk, de ezek használatának a veszélye növekszik" - vélte az 1998 és 2004 között a tárcavezetői posztot betöltő és jelenleg egy Kreml-közeli agytröszt vezetőjeként dolgozó Ivanov egy brüsszeli rendezvényen, amelyen Lengyelország és Ukrajna külügyminisztere, valamint egy amerikai törvényhozó is részt vett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nukleáris fegyverekről szóló diskurzussal félemlíti meg szomszédjait.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2015 januári adatai szerint Oroszország és az Egyesült Államok mindegyike valamivel több mint 7000 nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Habár a két ország fokozatosan visszafogta atomfegyverkészlete nagyságát, ezt egyre kisebb mértékben teszi.

Ivanov a kockázat növekedéséért az Egyesült Államok által Európába tervezett rakétavédelmi rendszert okolta, amelynek egyik részét Lengyelországba telepítik és 2018-tól kezdi meg működését. Oroszország közelsége miatt ez határozottan aggasztja Moszkvát.

Az Egyesült Államok és a NATO korábbi közlése szerint a rakétavédelmi rendszer nem Oroszországot célozza, és nem is tudná kivédeni az orosz rakétákat. Célja, hogy az iráni ballisztikus rakétáktól óvja meg Európát.

A korábbi külügyminiszter megjegyezte, "biztos abban, hogy ha Washington Lengyelországba telepíti rakétaelhárító rendszerét, Oroszország válaszul Kalinyingrádban állítja fel sajátját".

Az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányerők között dúló, eddig több mint kilencezer halálos áldozatot követelő kelet-ukrajnai konfliktus kapcsán Ivanov megjegyezte, kevés az esély a szélesebb körű megbékélésre Európa és Oroszország között.

A volt tárcavezető úgy vélte, "Európa és Oroszország útja egyre távolodik és ez hosszú időre, valószínűleg évtizedekre így is marad". Hozzátette, el kell felejteni, hogy Oroszország Európa keleti szegélye legyen, ugyanis az ország "sorsa" jelenleg az, hogy a Fehéroroszországtól a kínai határig terjedő térség vezetője legyen.