Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő

Latin-Amerikáról vitáznak holnap az uniós külügyminiszterek

Dél-Amerika és a Karib-térség az a terület, amelyről a külügyminiszterek hétfői luxembourgi tanácskozására Federica Mogherini vitaindító iratot készít elő - mondta el egy neve mellőzését kérő uniós diplomata.

A név nélkül nyilatkozó forrás, aki rálát a külügyminiszteri tanácsülések előkészítésére, elmondta azt is, hogy ez a tavaly novemberben hivatalba lépett olasz külügyi főképviselő újonnan bevezetett munkamódszere. Korábban ugyanis az előkészítés fázisaiban a tagállamok diplomatái gyakorlatilag mindent egyeztettek, és a miniszterek elé már csak a végső simításokat igénylő szöveg került. Ezzel ellentétben Mogherini célja az, hogy a külügyminiszterek valódi vitát folytassanak, ezért nagyobb területeket lefedő vitairatokat terjeszt elő.

A neve mellőzését kérő diplomata rámutatott arra, hogy ezzel a módszerrel nagyobb az esélye a tagállamok közötti konfliktusnak, mert adott esetben minden tagállamnak mérlegelnie kell, vállalja-e azt, hogy egyedüliként blokkol valamilyen témát.

A konkrét témáról a diplomata elmondta, hogy a dél-amerikai és a karib-tengeri térség átalakulóban van és Európának is be kell kapcsolódnia a régióért folytatott versengésbe. A térség és az unió képviselői a nyáron Brüsszelben csúcstalálkozót is tartanak, a külügyminiszteri vita részben annak előkészítését is szolgálja.

A miniszterek a tematikus vitát követően foglalkoznak majd a Líbiában kialakult helyzettel is. Egy neve mellőzését kérő forrás rámutatott arra, hogy az állam megerősítéséről aligha van értelme beszélni, Líbiában ugyanis jelenleg nincs állam, az ország kettészakadt és terrorista csoportok is megvetették a lábukat, de egyelőre nem alakult ki a válság résztvevői között semmilyen szövetségi rendszer. A diplomata elmondta, hogy egyelőre nincs napirenden uniós katonák Líbiába küldése a kormányépületek és kiemelt fontosságú létesítmények védelmére, az unió optimista a kérdésben és a helyzet javulására számít.

A külügyminiszterek munkaebédjén az Iránnal folytatott nagyhatalmi tárgyalások és a jemeni válság kerül napirendre. Az iszlám köztársaság esetében arról folyik majd diskurzus, hogy ha a nyárig sikerül megállapodni az iráni atomprogramról Teheránnal, akkor hogyan nyúljon az unió az országot sújtó büntetőintézkedésekhez. A név nélkül nyilatkozó diplomata rámutatott, hogy Teherán a gazdasági helyzet, az életszínvonal javítása érdekében a szankciók azonnali eltörlését kéri, ha sikerül megállapodni, viszont a reális forgatókönyv az, hogy erre az egyezség megkötését követően az EU-nak 6-8 hónapra lesz szüksége.

Jemennel kapcsolatban a névtelenséget kérő uniós forrás arra mutatott rá, hogy az unió ahhoz a helyzethez szeretne visszatérni, amikor az országnak utoljára legitim kormánya volt, és a párbeszéd folytatását szeretné elérni. A forrás úgy értékelte, hogy a tárcavezetők által elfogadandó zárónyilatkozat üzenete végső soron az lesz, hogy az unió nem ismeri el a síita húszik területszerzését, és nem ítéli el a szaúdi katonai beavatkozást, ezzel pedig indirekt módon elutasítja a húszikat támogató Irán regionális terjeszkedését.

A külügyek tanácsa mellett az uniós tárcavezetők a Keleti Partnerségben résztvevő hat ország külügyminisztereivel is tárgyalnak majd, s várhatóan közös nyilatkozatot fogadnak majd el.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×