A szerb diplomácia vezetője felidézte, hogy Belgrád a közelmúltban írta alá az Egyéni Partnerségi Akciótervet (IPAP), amely a lehető legmagasabb fokú együttműködés a NATO és egy olyan ország között, amely nem kíván csatlakozni ehhez a szövetséghez.

Szerbia 2006 óta tagja volt a NATO Partnerség a Békéért programjának.

"Erre a megállapodásra nem szenzációként kell tekinti, nem a csatlakozáshoz való közeledésként kell kezelni" - fogalmazott Ivica Dacic. Leszögezte: a szerbiai kormánynak az az érdeke, hogy jó és partneri kapcsolatokat építsen ki mindenkivel.

A NATO-tagság folyamatos témát képez a szerb politikában, Ivica Dacic például másfél éve is a katonai semlegesség mellett kardoskodott, és akkor azt mondta: "ha ez a kérdés felmerül, akkor a lakosság dönt majd népszavazással".

Szerbia jogelődje, Jugoszlávia a hidegháború idején is tömbön kívüli politikát folytatott, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt.

A NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra Jugoszláviát, hogy leállítsa a vérontást Koszovóban, így nem meglepő, hogy az utóbbi évek közvélemény-kutatásai szerint Szerbia lakossága ellenzi hazája belépését a katonai tömbbe.