Tavaly szeptemberben, amikor Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy Irak mellett Szíriában is légi csapásokat indít az Egyesült Államok a mára mindkét államban nagy területeket uraló radikális terrorszervezet, az Iszlám Állam ellen, már több mint 40 ország jelezte, hogy valamilyen formában - a humanitárius segélyektől a szárazföldi egységek küldéséig - részt venne a harcban.

Ha Magyarország Olaszországgal és Németországgal közösen csatlakozik az Iszlám Állam elleni harchoz, akkor az eddigi információk alapján hazánk 100-150 katonát küldhet az iraki kurd területekre, őrző-védő feladatok ellátására. Így a magyar katonák az iraki kormányerők mellett több fegyveres csoporttal is együttműködhetnek - mondta az InfoRádiónak Gazdik Gyula, a közszolgálati egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának tudományos főmunkatársa.

"Szárazföldi ütközetekben az iraki kormányerők, a kurd peshmerga erők, síita fegyveres csoportok vesznek részt, és még itt vannak az iráni különleges egységek, az al-Kudsz osztagok, Szulejmáni tábornoknak a különleges erői és vannak bizonyos szunnita fegyveres csoportok, amelyek Bagdaddal karöltve lépnek fel az Iszlám Állam ellen."

Az Iszlám Állam iraki egységeinek bombázásában Nagy-Britannia és Franciaország is támogatja az Egyesült Államokat, nem beszélve Ausztráliáról és Kanadáról, amelyek a szárazföldi műveletekben is részt vesznek.

A polgárháború miatt destabilizálódott Szíriában azonban másképp próbálja visszaszorítani az Iszlám Államot a koalíció. Itt szárazföldön elsősorban az Aszad-rezsim erői harcolnak, míg a bombázásokban mivel az európai országok nem kívánják segíteni Damaszkuszt, hat arab monarchia csatlakozott az Egyesült Államokhoz: Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Jordánia, az emírségek és Marokkó, ám utóbbi kettő a Jordán pilóta kivégzése óta már nem hajt végre több bombázást