Hashim Thacival közösen tartott sajtótájékoztatóján Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta, hogy aki nem politikai üldözött, annak "nem szabad reménykednie" a menedékjog megszerzésében, mert "nincs erre esélye".

A tömeges elvándorlás súlyos "érvágás" Koszovónak, de a folyamat feltartóztatása Németország érdeke is. Ezért a külügyminisztérium a saját forrásaiból egymillió euró azonnali támogatást nyújt Pristinának a társadalomba visszailleszkedést szolgáló - reintegrációs - programokra és vállalkozások beindítására - mondta a német diplomácia vezetője. Felidézte, hogy Németország a szerb-magyar határszakasz ellenőrzésének erősítéséhez is hozzájárult 20 szakemberrel.

Hashim Thaci arra a kérdésre, miként vélekedik arról, hogy számos koszovói a korrupcióból fakadó kilátástalanságot jelöli meg a kivándorlás okaként, azt mondta, hogy szerinte az ország elszigeteltsége az elvándorlás legfőbb oka. Hangoztatta, hogy a Koszovóból az EU-ba irányuló illegális migráció felszámolásához elengedhetetlen a vízumkötelezettség megszüntetése.

Koszovó az egykori Jugoszláviában is a legkevésbé fejlett tagköztársaság volt, a függetlenség első hét évében pedig nem sikerült behozni a lemaradást, de a pristinai vezetés mindent megtesz a munkahelyteremtésért, hogy a koszovóiak a hazájukban építhessék fel a jövőjüket - mondta a koszovói külügyminiszter.

Hozzátette, hogy Koszovó fő célja továbbra is a nyugati integráció, így várhatóan már az idén tagfelvételi kérelmet nyújt be a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz, távlati terve pedig az EU- és a NATO-tagság megszerzése.

A német bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi, januári adatai szerint egy hónap alatt 3630 koszovói állampolgár kért menedékjogot az országban, ami csaknem a kétszerese a decemberi 1956-nak. Ugyanakkor január elejétől február közepéig további mintegy 18 ezerrel emelkedett mindazok száma, akik már Németországban tartózkodnak, és menekültügyi ellátást kapnak, de még nem adták be a hivatalhoz a menedékjog iránti kérvényt.