A görög válság és az orosz-ukrán konfliktus is sok pénzbe kerül az Európai Uniónak és a tagállamoknak, pedig jelentősen nehezíti az EU globális versenyképességét - mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Európa túlérettségi szakaszba lépett a tekintetben, hogy sem területileg, sem erőforrásban nem tud új merítést magához vonni, mint akár Kína, akár az Egyesült Államok. Európa tehát ebben lépéshátrányban van" - mutatott rá a szakértő.

Magas István szerint nem várható olyan hirtelen energetikai fejlődés, amely jelentősen javítaná és erősítené az Európai Unió gazdasági pozícióját.

"Nem látok olyan szintű nagy ugrást, vagy olyan technológiai robbanást, ami itt forradalmasítana és azonnal feljavítaná az európai pozíciókat. Ráadásul a döntéshozatali mechanizmus itt sokkal nehézkesebb, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. Ez biztosan versenyhátrány" - tette hozzá.

A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék vezetője ugyanakkor azt is hangsúlyozta: Európa egy hosszabb békés időszakot tudhat maga mögött, és így sokkal jobb helyzetben van, mint a huszadik század első felében.

Magas István arról is beszélt, hogy az Európai Unió részéről sikeresnek értékelhető a pénteki megegyezés a görög állammal kötött hitelmegállapodás meghosszabbításáról.

"Felállt az az európai stabilitási mechanizmus, amelynek a legnagyobb haszonélvezője most éppen Görögország. Az Európai Unió tudta tartani azokat a kemény feltételeket, amelyeket ígért és az utolsó pillanatig mutatta azt az erőt, hogy nem lesz hajlandó olyan alkuba belemenni, amely akár az elengedésről szól, akár a leírásról" - mutatott rá a szakértő.

Magas István kiemelte, hogy a görögök számára is eredményes volt a megegyezés, de tervet kell készíteniük arról, hogy milyen intézkedéseket vezetnek be a hitelek visszafizetésére.

Görög szempontból szintén sikernek értelmezhetik, hogy megkapták a lélegzetvételt. De komoly házi feladata van Görögországnak az Európai Unió felé - fűzte hozzá.

A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék vezetője azt is hangsúlyozta, hogy nem mindegy, Görögország milyen bevételekből törleszti az adósságát.

"Mutatniuk kell, hogy az adósságszolgálat előtt is még jelentősen szufficites, azaz többletben van a költségvetés. Hozzá kell nyúlni majd olyan adótételekhez is, amelyek a világon mindenütt közfelháborodást okoztak. Nevezetesen, hogy a gazdag adófizetők jelentős mértékben kerülik az adót és sok olyan szektor, illetve tulajdonos van, amelyek masszívan adóelkerülőnek számítanak, még görög szemmel is" - mondta a tanszékvezető.

Magas István hangsúlyozta, a hitelezők nem engedhetik meg, hogy a görög állam újabb veszteséget halmozzon fel.