Erről a Welt am Sonntag című vasárnapi lap számolt be. Az értesülést a védelmi minisztérium is megerősítette.

A minisztérium szóvivője azt hangsúlyozta, hogy Németország alapjában véve üdvözli a NATO-tagállam Litvánia haderejének korszerűsítését célzó erőfeszítéseket. A szóvivő elmondta azt is, hogy Németország lehetőségeihez mérten támogatja ezeket az törekvéseket. Páncélozott katonai szállító járművek eladása azonban nincs napirenden. A szóvivő ezt a német hadsereg, a Bundeswehr saját szükségleteivel indokolta.

Megfigyelők a vilniusi kéréssel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy Litvánia és a másik két balti állam, Lettország és Észtország egyaránt az orosz katonai fenyegetéstől tart, és Moszkva Ukrajnával kapcsolatos politikáját agressziónak tekinti.

A Welt am Sonntag szerint a konzervatív-szociáldemokrata német kormánykoalíció védelmi kérdésekkel foglalkozó több politikusa bírálta a kormány döntését. Azt hangoztatták, hogy Németországnak minden támogatást meg kellene adnia baltikumi NATO-partnerei katonai képességeinek erősítéséhez. "Mindent meg kellene tennünk, ami partnereinken segít" - fogalmazott a szociáldemokrata SPD katonai szakértője, Rainer Arnold, kivételként mindössze katonák küldését említve.

A Krím orosz megszállása és a kelet-ukrajnai események kapcsán már számos alkalommal felmerült, hogy a jelentős orosz kisebbséggel rendelkező három balti NATO- és európai uniós tagállam, Észtország, Lettország és Litvánia is orosz agresszió célpontjává válhat.