A kormányfő úgy fogalmazott: nem tud elképzelni olyan szabad Magyarországot vagy szabad Lengyelországot, ahol a nemzeti tőke háttérbe szorul, és nem kapja meg azt a segítséget, amellyel leküzdheti a negyven év kommunizmus alatt a Nyugattal szemben összegyűjtött hátrányt, hiszen "nekünk most azokkal kell versenyeznünk, akiknél nem volt kommunizmus".

Mint mondta, mindig elismerte az Európai Unió versenysemlegességi szabályait, de mindig azt gondolta, hogy a közép-európai államoknak kötelességük - a szabályok adta kereteken belül - a lehető legtöbbet tenni a nemzeti tőke megerősítéséért.

Magyarországot Orbán Viktor úgy jellemezte a mintegy 200-250 fős hallgatósága előtt mint egy politikai fekete bárányt és mint gazdasági sikertörténet. A magyar stratégia lényegének nevezte, hogy "úgy akarunk változtatni a rólunk kialakult kedvezőtlen megítélésen, hogy olyan gazdasági sikereket akarunk elérni, amelyek nyertesekké, győztesekké tesznek bennünket".

A magyar gazdaság, a sajátos magyar válságkezelési modell eredményei között említette az évek óta 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az államadósság-csökkentést, az arányaiban a némettel versenyképes külkereskedelmi mérleget, a gazdasági növekedést és a csökkenő munkanélküliséget. Megerősítette azt a kormányzati célt is, hogy 2018-ra gyakorlatilag egyetlen munkanélküli se legyen az országban.

Összegzése szerint "Magyarország szép jövő előtt áll", és bár az út nehéz, de szerinte csak ez vezet el a sikerhez.

Orbán Viktor csaknem félórás beszédében sürgette a Lengyelország és Magyarország közötti "mindennapi gazdasági együttműködés" megerősítését, hiszen - mint fogalmazott - "Európa jövője itt van, Közép-Európában". Jelezte, hogy Magyarországon ma 341 lengyel cég dolgozik, a lengyel-magyar kereskedelmi forgalom pedig tavaly több mint hét százalékkal nőtt.

A miniszterelnök az Európai Unióval kapcsolatos véleményét ismertetve úgy fogalmazott: "az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt". A monetáris uniót nem követte költségvetési unió, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatban széttartanak a vélemények, és a globális versenyben a kontinens vesztésre áll - sorolta.

Mindebből szerinte "kényelmetlen igazságok" fakadnak, így például az, hogy senki sem oldja meg a másik helyett a házi feladatát, azaz amíg a bajban lévő országok nem teszik rendbe otthon a saját gazdaságukat, addig nem lesz európai fellendülés sem. Megjegyezte, kevesen merik kimondani Európában, hogy ugyanazért a pénzért egyre többet kell dolgozni.

Európa helyzetének megváltoztatásához politikai vezetésre lenne szükség - mondta Orbán Viktor, aki a "kényelmetlen kérdések" között beszélt az európai energiahelyzetről is. Az európai versenyképtelenség legfőbb okának a magas energiaárat nevezte, majd kijelentette: valakinek lassan ki kellene mondania, hogy "a magunkfajta országok számára", amelyek nem elég gazdagok, "az alternatív energia szinte finanszírozhatatlan". Hozzátette ugyanakkor, hogy a nukleáris energia szerinte nem nélkülözhető Európában.

A kormányfő úgy vélte, azt a "különösen kényelmetlen igazságot" is ki kellene mondania valakinek, hogy "nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül".

Úgy összegzett: "ma Európában az energia ügyében az ár a legfontosabb, a klíma csak a második".

Európa helyzetével kapcsolatban jelezte ugyanakkor, hogy nagy reményeket fűz az unió új vezetéséhez, és megtisztelőnek nevezte, hogy Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök áll az Európai Tanács élén.

Orbán Viktor kitért az ukrán válságra is, amellyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy jól láthatóak az országok közti különbségek, miközben mindenki az európai egység fenntartását hangsúlyozza. "Mi, magyarok is így vagyunk ezzel, hiszen Európának erőt kell mutatnia, és ha nincs egység, akkor nincs erő sem" - mondta.

Varsói programjáról szólva úgy fogalmazott, erős és izgalmas tárgyalása volt Ewa Kopacz lengyel miniszterelnökkel, akivel végül közösen megerősítették a lengyel-magyar barátságot.

"Magyarország mindig számíthatott Lengyelországra, és ezért mi mindig is hálásak voltunk, és hálásak is maradunk" - jelentette ki Orbán Viktor.

Marek Kloczko, a lengyel gazdasági kamara elnökhelyettese az Arany Ernyő nevű kitüntetés átadása előtt indoklásul arról beszélt: amikor az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, Magyarország katasztrofális gazdasági helyzetben volt, az Orbán Viktor vezette kabinet e mélypontról hozta fel az országot.