Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál

A szakadárok elfoglalták Debalcevét

Kivonták szerdán az ukrán katonák többségét Debalceve városából, ahová előző nap benyomultak az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok, és szerdára házról házra folyó harcokban elfoglalták a települést.

A szakadárok kitűzték a város egy magaslatára "Novorosszija" (Új Oroszország) zászlaját.

A kivonulási parancsot Petro Porosenko ukrán elnök jelentette be, majd a térségbe, a Debalceve közelében lévő Artemivszkbe utazott, hogy találkozzon a várost elhagyó katonákkal.

Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy Debalceve térségében nem volt "katlan", vagyis nem helytállóak a szakadárok által terjesztett hírek, amelyek szerint gyűrűbe zárták volna a várost és környékét. "Mi azt hangoztattuk és be is bizonyítottuk, hogy Debalceve a mi ellenőrzésünk alatt állt, és nem volt bekerítve" - hangsúlyozta Porosenko.

Az elnök Artemivszkben kifejezte köszönetét a Debalcevéből kivont 128-as munkácsi gyalogsági dandár tagjainak "harci küldetésük példaértékű teljesítéséért, bátor és hősies helytállásukért, amelyet az elmúlt hat hónapban mutattak". "Nemcsak Munkács és Kárpátalja, de egész Ukrajna büszke önökre" - mondta az alakulatnak.

Közölte, hogy fizetésemelést és prémiumot kap minden katonai járművezető, aki ki tudta hozni járművét a harcmezőről. Kijelentette azt is, hogy a Debalcevéből kivont összes katonát hazaküldik szabadságra.

Szemen Szemencsenko, a Donbasz ukrán önkéntes alakulat parancsnoka Facebook-oldalán arról adott hírt, hogy a szakadárok harckocsikkal tüzet nyitottak a kivonuló ukrán katonákra. A parancsnok arról is írt, hogy eddig 167 Debalcevénél megsebesült katonáról van tudomása. Vannak elesettek is, de számuk egyelőre nem ismert, mivel több holttestet hátra kellett hagyniuk a kivonuláskor.

Szemencsenko az ukrán katonai vezetést hibáztatta Debalceve feladásáért. Kijelentette, hogy éppúgy, mint Ilovajszknál és a donyecki repülőtérnél, ez esetben sem a katonák hősiességén és kitartásán múlt, és még csak nem is az ellenség számbeli és technikai fölénye miatt szenvedtek vereséget, hanem a felső hadvezetés "példátlan hozzá nem értése" miatt.

Az ukrán vezérkari főnökség közlése szerint Debalcevénél az elmúlt napokban az előzetes adatok szerint összesen 22 katona esett el - közülük hatan a szerdai kivonulás közben, amikor tűz alá vették őket a szakadár erők -, és több mint 150-en sebesültek meg.

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kormányülésen a debalcevei helyzetről szólva kifejtette: az ukrán fegyveres erők egységei azért kaptak parancsot a városból való kivonulásra, hogy a katonák életét megóvják, és az ukrán hadsereg ne veszítsen védelmi képességeiből.

Eduard Baszurin, a szakadár "donyecki népköztársaság" védelmi miniszterhelyettese esti sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy Debalceve teljesen az ellenőrzésük alá került, de elszigetelt ukrán alakulatok még maradtak a város déli részében, és megpróbálnak ellenállást kifejteni. Szerinte két-három ezer ukrán katonáról van szó.

Azt is mondta, hogy "a jóakarat jeleként" egyoldalúan megkezdték a nehézfegyverzet visszavonását a teljes tűzszüneti vonalról, kivéve a debalcevei szakaszt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában a Donyec-medencei szakadár vezetés álláspontját védve kijelentette, hogy Debalceve a tényleges tűzszüneti vonalon kívülre, arra a területre esik, amelyet a délkelet-ukrajnai "felkelők" ellenőriznek. A donyecki szakadár vezetők a minszki megállapodás múlt csütörtöki aláírása után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szerintük a tűzszünet nem vonatkozik Debalcevére és környékére, mert "az az ő területük". Már napokkal korábban azt állították, hogy körgyűrűbe zárták a várost.

Közben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Rigában aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai Debalceve környékén kialakult helyzet súlyosbodása miatt, és úgy vélte, az oroszbarát szeparatisták veszélyeztetik a minszki megállapodást azzal, hogy nem tartják tiszteletben a tűzszünetet. A NATO-főtitkár rámutatott, hogy az orosz erők továbbra is aktívak Ukrajnában.

A német kormány szerint az oroszbarát szakadárok megsértették a tűzszüneti megállapodást a kelet-ukrajnai Debalcevénél folytatott harci cselekményekkel. Ezt Steffen Seibert kormányszóvivő jelentette ki Berlinben. Ugyanakkor a francia kormány álláspontja az, hogy az ukrajnai tűzszünetről kötött minszki megállapodás "nem halt meg", és Párizs mindent megtesz életben tartására az oroszbarát szeparatisták debalcevei lépései ellenére - közölte Stéphane Le Foll kormányszóvivő.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy az Oroszország támogatását élvező szeparatisták debalcevei tettei nyilvánvalóan sértik a tűzszüneti megállapodást.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×