Kenan Güngör szerint a szélsőséges eszméket követő fiatalok többsége nemcsak a muzulmán vallásban járatlan, hanem alig képzett és nincs megfelelő jövőképe sem. Úgy érzik, a vesztes oldalon állnak, néhányuk akár bűnügybe is keveredett korábban, miközben értelmet, odafigyelést és iránymutatást keresnek a világban - vélte az Ausztria egyes tartományainak integrációs politikáján dolgozó szakértő, hozzátéve: itt lépnek be a képbe a szalafista körök. Ezek a társaságok keresik a fiatalokat, meghívják őket magukhoz, beszélgetni kezdenek velük az élet nagy kérdéseiről - így azok úgy érzik, viszonylag gyorsan elismerésre és megbecsülésre találnak az új "baráti" körükben - fejtegette Güngör.

A szakértő hangsúlyozza, hogy a vallás csak a meggyőzés második szakaszában kap szerepet, amikor világosan és egyértelműen felvázolják előttük, hogy szerintük miképpen kell igaz muszlimként élni.

A szélsőséges eszméket követő fiatalok általában második vagy harmadik generációs bevándorlók és rosszul beszélnek németül - mutatott rá a szociológus. Kiemelte: a nehéz életkörülmények között élő szüleikhez képest már nem alázatosak vagy takarékoskodók, hanem igen tevékenyek, és provokatívan viselkednek. A szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy a dzsihadizmusra nem szabad úgy tekinteni, mintha az csupán a fiatalok lázadása lenne.

Egyre többen vannak olyan családok is, ahol a szülők nem, ám a gyerekek egyre inkább követik a vallást, ezért Kenan Güngör arra figyelmeztet, hogy a szülők számára ez egy intő jel lehet, hogy nagyobb odafigyeléssel komolyan elbeszélgessenek gyermekeikkel.

Mivel a muszlimok hetven százaléka sokkal visszafogottabban él, mint az iszlám szervezetek azt elképzelik, ezért a szakértő szerint nem vallásközi, hanem társadalmi párbeszédre van szükség. Ennek azonban még nagyon az elején járunk - jegyezte meg a szociológus.