A lap elöljáróban leszögezi, hogy minden terrorcselekményt feltétel nélkül elítélendőnek tart, s a japán túsz tragédiájának az egész kínai társadalom együttérzését kell kiváltania.

A végzetes fejlemények okainak levezetésében azonban a GT hamar eljut a japán diplomácia és külpolitika túlságosan szoros Amerika-barátságához. Az Egyesült Államok vezette szövetségben, annak "informális" katonai partnereként Japán kedvezőtlen, mi több, veszélyes pozícióba került az önvédelem területén - fogalmaz a cikkíró.

Japán közel-keleti szerepvállalásából úgy tűnik, hogy a szigetország ki akarja venni részét a terrorellenes műveletekből. Az Iszlám Állammal szembeni konfrontációra való készség gyökere azonban nem morális elkötelezettségre vezethető vissza - véli a Global Times, azt feltételezve, hogy Abe Sindzó japán kormányfő távlati célja az alkotmány megváltoztatásának eredményeként japán csapatokat küldeni az ország határain túlra.

A túszdráma fejleményeiből a lap arra következtet, hogy Abe kormánya túlságosan naiv, s úgy értékeli, hogy az Egyesült Államok nem ajánlott fel lényegi segítséget a megoldáshoz, az IÁ elítélése csupán a részvétnyilvánítás része volt.

A Global Times szerint Japán biztonsági ügyekben túlságosan nagy figyelmet szentelt Kínának, amelyet képzeletben ellenségeként tart számon, s ennek megfelelően diplomáciai és biztonsági erőforrásait is Kínára összpontosítja. A helyzet azonban az, hogy Japán előtt "többdimenziós kihívások" állnak, a túszdráma is erre figyelmeztet.

"Amennyiben Tokió a közel-keleti ügyekben túl szorosan Washington mögé áll, annak a saját érdekei fogják a kárát látni" - fogalmazott a Global Times szerkesztőségi cikke.