A most 78 éves Jevgenyij (Jakovlevics) Dzsugasvili azért fordult a strasbourgi bírákhoz, hogy mondják ki: az orosz hatóságok megsértették a családi és magánélethez való jogot, a tisztességes eljáráshoz, a diszkriminációmentességhez és az önkifejezés szabadságához fűződő jogot, mert becsületsértési kereseteit elutasították, s ezáltal nem védték meg nagyapját a hírneve ellen irányuló támadásoktól.

A strasbourgi bírák viszont úgy ítélték meg, hogy az orosz bíróságok nem követtek el hibát, jogosan utasították el Sztálin unokájának kereseteit, megfelelő egyensúlyt sikerült találniuk a személyiségi jogok és az újságírói önkifejezéshez való jog között.

A Novaja Gazeta 2009-ben két cikket jelentetett meg az orosz katonai ügyészség egy korábbi nyomozójától a szovjet vezetésnek a Szmolenszk melletti, katinyi (Katyn) vérengzésben játszott szerepéről. A Berija bűnös című írásban (Lavrentyij Berija volt 1938 és 1953 között a szovjet titkosszolgálat vezetője - a szerk. megj.) a Szovjetunió Kommunista Pártja politikai bizottságának tagjairól a szerző azt írta, rengeteg vér tapad a kezükhöz, Sztálint pedig vérszomjas emberevőnek nevezte. Az írás arra is kitér, hogy a vérengzésért felelős vezetők megúszták az erkölcsi felelősségre vonást.

1940-ben a szovjet állambiztonsági hatóság, az NKVD irányításával több tízezer lengyel hadifoglyot, katonát és polgári személyt mészároltak le Katiny közelében, Moszkva pedig évtizedeken át azt állította, hogy a tömeggyilkosságért a nácik a felelősek.

Sztálin unokája 9,5 millió rubel, jelenlegi árfolyamon mintegy 40 millió forint kártérítést szeretett volna kapni a laptól, hiába.