Sajnos jelenleg az iszlámról kialakult képet a szélsőségesek tematizálják, így elsikkadnak azok a törekvések, amelyek megpróbálják a modernitással ötvözni e vallást - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

"Itt nehogy arra gondoljunk, hogy elsősorban kulturális vagy civilizációs problémáról van szó, vagy urambocsá' kialakulóban lenne egy harc a nyugati kultúra, nyugati civilizáció és iszlám kultúra, iszlám civilizáció között, bár törésvonal kétség kívül létezik" - fogalmazott a Közel-Kelet szakértő.

E törésvonalak viszont egybeesnek gazdasági, politikai és szociális törésvonalakkal is, hiszen a bevándorolt muszlimok többsége a nyugati társadalmak perifériáján él, körükben sokkal nagyobb a munkanélküliség, a második-harmadik generációknál pedig identitás-válság alakult ki.

"Az a kapcsolat, ami a szüleik vagy nagyszüleik esetében még megvolt a származási országgal, az már nagyon elhalványulóban van. Esetleg nem is jártak ott, vagy éppen csak látogatóba mennek. A beilleszkedésük viszont a befogadó társadalomba egyáltalán nem sikerült még, tehát tulajdonképpen egyfajta identitás-válságban vannak, sehová nem tartozónak érzik saját magukat és a kapaszkodót miben találják meg? Nyilván az iszlámban, illetőleg egy-egy imámban, egy-egy mecsetben" - mutatott rá Rostoványi Zsolt.

"E körökben pedig vannak, akik radikálisabb nézeteket vallanak" - tette hozzá a Budapest Corvinus Egyetem rektora. Aláhúzta, hogy eközben a befogadó országokban is egyre erősebben érződik a radikalizálódás, a terrorcselekmények pedig félő, hogy erősítik az iszlamofóbiát.