A szélsőséges szunniták előretörését és társadalmi elfogadottságát Irakban nagyban segítette a síitákat előtérbe helyező központi kormány, valamint az áprilisi parlamenti választások után hónapokig húzódó iraki belpolitikai válság. Az IÁ Szíriában az immár majdnem négy éve dúló véres polgárháború okozta káoszt és a szétaprózódott szíriai felkelőcsoportok egymás és a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerők elleni küzdelmét használta ki.

Mindenesetre nem idén tűnt fel a terrorszervezet először: a jelenleg az Iszlám Állam nevet viselő, de az év elején még Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezéssel illetett szélsőséges csoport változó intenzitással és sikerrel, de immár egy évtizede harcol különböző célpontjai ellen. A szervezet szinte mindenkivel összerúgta a patkót a térségben, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz is konfliktusos viszony fűzi, mivel annál sok esetben radikálisabban lép fel, és attól sem riad vissza, hogy felkoncolja a nézeteiket nem osztó szunnita szélsőségeseket.

Januárban az ILIÁ fegyveresei teljes egészében elfoglalták a nyugat-iraki Fallúdzsa városát és Ramádi egyes részeit. A szervezet fellegvárának számító, szíriai Rakkát és több más kisebb északkeleti települést már tavaly hatalmába kerítette az ILIÁ, ahol bevonulása óta brutális erőszakkal kényszeríti a lakosságot az általa helyesnek vélt életmód betartására.

Az Abu Bakr al-Baghdadi vezette, szakértők szerint január elején több tízezer tagot számláló ILIÁ régóta deklarált célja, hogy szunnita kalifátust hozzon létre a történelmi Levante területén, Irak nyugati és Szíria keleti területeinek összekapcsolásával, és úgy tűnik, idén közelebb került ezen elképzelésének megvalósításához, mint eddig bármikor.

A fokozatosan megerősödő dzsihadisták június elején Irakban villámhadjáratot indítottak, amelynek során bevették az ország második legnagyobb városát, Moszult, és hatalmas területeket hasítottak ki maguknak az ország északi, valamint Szíria déli részéből. Gyors győzelmeikkel odáig jutottak, hogy június 29-én al-Baghdadi bejelentette: a saríán alapuló "kalifátust" alapít az általa elfoglalt területeken. A csoport ekkor változtatta nevét Iszlám Államra.

A biztonsági erők eleinte mind Irakban, mind Szíriában hatástalannak bizonyultak a szélsőségesek ellen. Töretlen előrenyomulásuk megállítására és a helyi közösségek - például a jazidik és a türkmének - üldözése miatt az Egyesült Államok és a vele szövetséges - köztük arab - országok augusztus 8. óta légicsapásokat hajtanak végre a milícia iraki hadállásai ellen. Belpolitikai téren Hajder al-Abádi új iraki kormányfő szeptemberi hivatalba lépése, valamint a síita kormányzatnak a mérsékelt szunnita és kurd közösségekkel való kiegyezése miatt kapott új erőre a terrorszervezettel szembeni ellenállás.

Szíria területén - az Aszad-rezsim tiltakozása ellenére - szeptember 23-án ugyancsak megkezdődtek az amerikaiak és szövetségeseik légicsapásai, és Washington megkezdte az iraki kurdok és a mérsékelt szíriai felkelők felfegyverzését az IÁ elleni harcra.

Az IÁ nem késlekedett a megtorlással. Az amerikai katonai beavatkozás miatt augusztus 19-én kivégzésszerűen meggyilkolta James Foley amerikai újságírót, és felszólította híveit, hogy kövessenek el merényleteket a koalícióban részt vevő országok ellen. Azóta további nyugati túszokat fejeztek le, és a legkegyetlenebb módokon gyilkolják halomra ellenfeleiket.

Az elrettentésen és az elfoglalt területek lakosságának "megrendszabályozásán" túl az IÁ világszerte aktív toborzási kampányt folytat, és elsősorban a nyugati kultúrában csalódottakat, fiatalokat vagy kalandra vágyókat veszi célba. Elemzések szerint több százan indultak a Közel-Keletre külföldről az IÁ segítésére.

Az ellenőrzésük alatt tartott területeken ezalatt elkezdték a "kalifátus" társadalmi intézményeinek az iszlám jog alapján történő újjászervezését. Miután brutális kegyetlenséggel megszabadultak ellenségeiktől, például a szervezet fellegvárának tartott Rakkában és környékén új közigazgatási egységek keretében hozzáláttak az infrastruktúra újjáépítéséhez és a szolgáltatások biztosításához. A háborús gazdaság fenntartásához hatékony rendszert építettek ki, amelynek egy része az olajbevételekből adódik, másik része pedig a külföldi túszejtő akciókból. Szakértők szerint az IÁ a világ leggazdagabb terrorcsoportja, amely naponta mintegy kétmillió dollárra tesz szert az általa elfoglalt területeken kitermelt kőolaj értékesítésével, és állítólag több millió dollárt szerzett már nyugati kormányoktól túszok szabadon engedéséért cserébe.

Egyelőre nem tudni, hogy a terrorellenes koalíció légicsapásai és a térségben harcoló katonák - például a mérsékelt szíriai felkelőcsoportok vagy a kurd pesmerga harcosok - jelenlegi eszközeikkel belátható időn belül véget tudnak-e vetni az Iszlám Állam rémuralmának. Az utóbbi időben vereségek sorozatát szenvedte el a csoport Észak-Irakban, és továbbra sem sikerült bevennie a szeptember közepe óta ostrom alatt tartott és a küzdelem jelképévé vált török-szíriai határvárost, Kobanit, és úgy tűnik, mintha leáldozóban lenne az IÁ csillaga. Másrészt a szélsőségesek továbbra is folytatják a fegyveres harcot, erőforrásaikról keveset tudni, és emiatt bizonytalan a közel-keleti térség jövője.