A bizottság közölte szerdán, hogy az adatkérés az átláthatóságot hivatott szolgálni, és az információkat annál a jogalkotási javaslatnál is fel fogják használni, amely Pierre Moscovici adóügyekért is felelős uniós biztos vezetésével készül. A javaslat arra vonatkozik, hogy a tagállamok között ezekről a megállapodásokról is automatikus legyen az információcsere az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében.

Luxemburg már korábban beleegyezett abba, hogy a külföldi cégekkel kötött külön adómegállapodásairól tájékoztatja azokat a kormányokat, amelyek ezt kérik, de visszautasította, hogy tájékoztassa az EU versenyjogi hivatalát, mondván, hogy az nem adóhatóság.

Xavier Bettel luxemburgi kormányfő csütörtökön bejelentette: az Európai Bizottságnak az összes EU-tagállamot érintő szerdai kérése hatására úgy döntött, hogy országa megadja a kért információkat.

Brüsszel tavaly június óta hét országtól, Ciprustól, Írországtól, Luxemburgtól, Máltától, Hollandiától, az Egyesült Királyságtól és Belgiumtól kért adatokat az adómegállapodásaikról, s összesen négy ügyben indított hivatalos vizsgálatot annak kiderítésére, biztosítottak-e a tagállamok tiltott állami támogatást a megállapodásokon keresztül egyes cégeknek. Írországban az Apple-lel, Hollandiában a Strarbucks-szal, Luxemburgban pedig az Amazonnal és a Fiat pénzintézetével kötött adómegállapodás vált gyanússá Brüsszel számára.

Novemberben oknyomozó újságírók tárták a nyilvánosság elé, hogy Luxemburg cégek százai számára tette lehetővé, hogy más országokban szerzett bevétel és haszon után a nagyhercegségben fizessenek adót, többnyire a máshol fizetendőnek a töredékét. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság november 1-jén hivatalba lépett elnöke húsz éven át volt az ország pénzügyminisztere és ezzel jórészt párhuzamosan a miniszterelnöki posztot is betöltötte. Juncker a botrány kirobbanását követően azzal védekezett, hogy hazájában az adóhatóság nem tartozik a kormány közvetlen irányítása alá, így a megállapodások tartalmáért nem felelős, nem ő vagy kormánya kötötte őket.