A levantei települést az úgynevezett kerámia előtti neolitikus kultúra (PPNA, Pre-Pottery Neolithic A) népe lakta. Az adott kultúra abból a szempontból bír különös jelentőséggel, hogy bizonyítottan ekkor honosodott meg a földművelés.

A Haifai Egyetem és az Ausztrál Flinders Egyetem búvárrégészeinek ötméteres mélységben sikerült részben feltárniuk egy 7500 éves kutat, amely egykoron friss vízzel látta el a közösséget. Amikor a tengerszint emelkedése miatt vize sóssá vált, a település népe hulladékgödörként hasznosította, vagyis feltárása révén megismerhető, hogy az adott közösség milyen állatokra vadászott, miként élt, hogyan táplálkozott, kikkel folytatott cserekereskedelmet - olvasható a PhysOrg hírportálon.

"Egy ilyen hulladékgödörben a legkülönfélébb tárgyak megtalálhatók - kőszerszámok, fegyverek, csontból faragott varrótűk" - magyarázta az őskori búvárrégészet elismert szakértője Jonathan Benjamin, a Flinders Egyetem kutatója.

A tudós reményei szerint előkerülnek szerves anyagok is - növényi rostok, magvak. Találhatnak olajbogyómagvakat is, amelyeknek meghatározhatják a korát.

"Korábbi ásatások leletei arra engednek következtetni, hogy a térségben működött a világ legrégebbi olívaolaj-sajtoló központja" - jegyezte meg Jonathan Benjamin.