Az Európai Politikai Központ (EPC) rendezvényén a szerb politikus, korábbi kormányfő az MTI arra vonatkozó kérdésére, hogy kész-e Belgrád összhangba hozni a vezeték megépítéséről szóló szerződést az uniós joggal, közölte: Szerbia nem sérti meg az uniós jogot, mivel jelenleg nem tagja az Európai Uniónak, az uniós jogszabályok még nem vonatkoznak rá.

"Önök Magyarországon miért írták alá? Bulgária, Olaszország, Ausztria miért írta alá?" - kérdezett vissza Dacic, aki szerint ezt a kérdést az EU-n belül is tisztázni kell, valamint, hogy minden tagállamnak a saját háza táján kellene körülnéznie. A szerb diplomácia vezetője egyúttal az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat gázvezetékkel is párhuzamba állította a Déli Áramlatot, azt kérdezve: akkor, az ellen miért nem emelt szót senki?

Brüsszel fő jogi kifogása a Déli Áramlattal szemben az, hogy ugyanaz lenne a vezeték és a benne lévő gáz tulajdonosa és egyben szállítója, ami az úgynevezett harmadik energiacsomag előírásai szerint tilos, mert korlátozza a versenyt. Ezt mind a projektben érintett tagállamokkal, mind Oroszországgal, mind Szerbiával közölte. Az Északi Áramlattal szemben Brüsszel azért nem emelt kifogást, mert az a tenger alatt, nemzetközi vizeken fut, az uniós jog területi hatályán kívül. A németek úgy tűnik, okosabbak, mint a szerbek - jegyezte meg Dacic.

"Azt mondják, ne építsük meg a Déli Áramlatot. De akkor mit javasol az Európai Unió helyette?" - tette fel a kérdést a szerb külügyminiszter, rámutatva, hogy az unió által támogatott TAP nevű vezeték nem érinti majd Szerbiát.

A politikus közölte ugyanakkor, hogy Szerbia úgy fogja megépíteni a Déli Áramlatot, hogy az Moszkva és Brüsszel megállapodásának megfeleljen. Brüsszel azt jelezte a projektben részt vevő országoknak, hogy módosítani kellene az oroszokkal kötött kétoldalú szerződéseket, hogy azok összhangba kerüljenek az uniós szabályokkal, Moszkva szerint viszont erre nincs szükség, mert ezekre az államközi szerződésekre az EU-jog nem vonatkozik.

"Tisztában vagyunk a kötelességeinkkel, és teljesíteni is fogjuk őket" - szögezte le a szerb diplomácia vezetője.

A politikus kitért az Oroszországgal szemben bevezetett uniós büntetőintézkedésekre is, közölve, hogy Belgrád tisztában van azzal, hogy tagjelölt országként fokozatosan igazodnia kell az uniós külpolitikához. Szerbia nem tud csatlakozni az uniós szankciókhoz - tudatta ugyanakkor Ivica Dacic, s nem mulasztotta el nyomatékosítani, hogy Szerbia nem Moldova, vagy Ukrajna, a rendszerváltás előtt sem volt tagja a szovjet blokknak, és jelenleg is sokkal gyengébb kapcsolat fűzi Oroszországhoz, mint egyes uniós tagállamokat. Oroszországnak semmi kifogása az ellen, hogy Szerbia közeledjen az Európai Unióhoz.

A külügyminiszter a napokban az Európai Bizottság által közzétett bővítési csomagról is beszélt, összességében szerinte Brüsszel pozitív véleményt mondott Szerbiáról.

"Senki sem tökéletes, ez alól Szerbia sem kivétel" - hangoztatta Ivica Dacic, rámutatva, hogy korántsem biztos abban, hogy egyes uniós tagállamok meg tudnának felelni azoknak a feltételeknek, amelyeknek a csatlakozni vágyó országoknak meg kell felelniük.

"Az uniós bővítés továbbra is jelentős motivációt jelent a Balkánon" - vélekedett Dacic, és külön kitért arra, hogy nem szereti a "Nyugat-Balkán" kifejezést, mert az a történelem során soha senki sem használta, ennek megfelelően "Kelet-Balkán" sem létezik.

Ivica Dacic szerint az egész régió az EU teljes jogú tagja akar lenni, és Belgrád ebben minden országot támogat.